Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VIII. Jogszabályok
Volt fegyelmi szabályzata az Országos Színész Egyesületnek, a Színművészeti és Filmművészeti Kamarának és a Hald / gyár Színészek Szabad Szakszervezetének is. ' Itt említhetjük meg az állami színházakra vonatkozó szabályrendeleteket, amelyek az igazgatósági ügymenetet szabályozták. ' Magánjogi vonalon a színházak legjelentősebb jogalkotásai a szerződések. Ezek kétoldalú megállapodások,amelyekben a szinház mint munkáltató, a színész vagy más színházi alkalmazott mint munkavállaló szerepel. A kapitalista rendszerben a színházi szerződések általában 9 hónapra szóltak. Ezeket éves szerződéseknek nevezték. A 12 hónapos szerződós egyhavi fizetett szabadsággal 1945-ben a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetének közreműködésével jött létre. 36 / Az éves szerződéseken kivül gyakori volt a fellépések számóra szóló szerződés, vagy az un. szerepszerződés. Az elsőben a színész meghatározott számú fellépésre szerződött, a másodikban egy bizonyos szerep eljátszására. A szerződések általában egyéni szerződések voltak. Az Országos Szinészegyesület már kísérletezett kollektiv szerződésekkel. Ezek a kollektiv szerződések azonban - a Szinészegyesület esetében éppen ugy, mint a későbbi SzinmüvóA Magyar Színész Egyesület színházi törvényei. Bp. 1882. - Az Országos Színész Egyesület törvényei. Bp. 1901. - A Színművészeti és Filmművészeti Kamara fegyelmi szabályai. Bp. 1939. - Staud Géza ; Színházi rendeletek és Jogszabályok gyűjteménye. Bp. 1948. A Nemzeti Szinház szervezése, igazgatása és biztosítósa ügyében. Fest. 1861. - Szabályrendelet a Nemzeti Szinház igazgatása tárgyában. Bp. 1875. - Nemzeti Szinház. Igazgatósági szabályrendelet. Bp. 1884. - Szabályrendelet a Magyar Királyi Operaház igazgatása tárgyéban. Bp. 1884. Staud Géza : Színházi rendeletek ós jogszabólyok gyüjteménye 1945-1948. Bp. 1948.
