Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VIII. Jogszabályok
Különösen megszaporodtak a színházi vonatkozású rendeletek az 1949-ben bekövetkezett államosítás óta. A színészek státuséval kapcsolatban a kinevezések és áthelyezések rendeleti uton történnek. A népművelési Közlöny közzéteszi a kitüntetéseket, jutalmazásokat és fegyelmi büntetéseket is. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 1002/1952. számú határozata a hangversenyrendezés állami feladatairól cimü rendelet az "Országos Filharmónia" nevű irányító szerv felállítását eredményezte,amely az un. esztrádmüsorok szervezésével is foglalkozott. A végtelenségig folytathatnánk a színházi rendeletek felsorolását. A felhozott példákkal csak arra kívántunk rámutatni, hogy a rendeletekben a színházak gazdasági és politikai történetének gazdag, s eddig kellőképpen még ki nem aknázott forrósa rejlik. Külön csoportot alkotnak a színházakat illető tüzrendészetl szabályrendeletek . A gyertya, a petróleum és 1839től kezdve a Magyarországon is bevezetett gázvilágítás állandó veszély forrása volt a színházakban. A villany vil agités alkalmazásáig /1883/ a legtöbb szinház tüz martaléka lett. Hogy csak a legjelentősebb tüzeseteket említsük, a magyarországi színházak közül 1843-ban leégett a miskolci szinház, 1847-ben a pesti német szinház, 1889-ben a Gyapjú 19/ utcai szinház. Tűzrendészet! tekintetben azonban a bécsi Ringtheater égése hozott lényeges változást. Az 1881-ben kitört borzalmas tűzvész több száz emberáldozatot követelt. Ennek hatása alatt szigorú tűzrendészet! szabályokat léptettek életbe. 20 ' Bér a villanyvilágítás mellett a tüzveMagyar Színművészeti Lexikon IV. k. "Szinhózégések" címszó alatt felsorolja a többi magyar színházi tűzvészt.
