Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VIII. Jogszabályok

VIII. JOGSZABÁLYOK Nincs a miivészetek világában még egy olyan jelenség, amelynek annyi jogi vonatkozása lenne, mint a színháznak. Már a levéltári anyag ismertetésében láthattuk, hogy közigazgatási vonalon milyen jogi szövevény veszi körül a színházat. A felügyeleti jog törvényhozási vagy rendeleti uton alakul ki és változik. Az Így született törvények és rendeletek azonban a színházzal kapcsolatos jogszabályoknak csak elenyésző része. A színházak fegyelmi jogköre, a szerződési jog, a szerzői jog a jogszabályoknak egész légióját hozta létre. A színházakra vonatkozó jogszabályok nem alkotnak egységes rend8zert,8 egymással csak nagy általánosságban függnek össze. Nem is egy jogforrásból származnak. Jogforrás lehet a törvényhozó testület /országgyűlés/, valamely törvényhatóság /megyei önkormányzat, városi tanács/, kormányzati szerv /Kancellária, Helytartótanács, Minisztérium,rendőrhatóság stb./, lehet maga a szinház és valamelyik színházi érdekképviselet is. A színházzal kapcsolatos jogszabályok a történelem folyamán állandóan változtak s hiven tükrözték a szinház társadalmi helyzetét és politikai szerepét. Ha nem is beszélhetünk egységeB ezinházi jogrendszerről, de egy-egy kor színházi jogszabályait azonos szellem hatja át, s bennük az uralkodó osztály politikai és gazdasági törekvései jutnak érvényre.