Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

2873. Bartha mint Zrínyi /lit. 1846./ 2918. Schodelné /vázlat, 1850./ 2925. Kaiser Brnstné a Kunok

ban /lit. 1851./ 2969. Katona József 2998. Prlelle Cornólia /akv. 1858./ 2999. Lendvay a gyászravatalon /lit. 1858./ A Barabóa-féle színész-arcképcsarnokon kívül még számos más színészi ábrázolással találkozunk a mult században. Ezek között a fontosabbak: Kántorné portréját Chladek rajza után Perlaszka Domokos metszette. A Honművész 1834. 104. számában azonban Chladek rajza Kohlmann Lipót metszetében jelent meg, Déryné mint Liszli a Havasi rózsában cimü közismert képét a .Honmüvószben Szathmáry Károly után Chladek rajzolta és Kohlmann metszette.Dérynéről állítólag Prepelitzay Sámuel is festett arcképet. Hol van, nem tudjuk. Az Állami Operaház gyűjteményében őriznek egy állítólagos Dérynét ábrázoló festményt, hitelesen azonban ez nincs megállapítva, szerzőjét sem ismerjük. Megyeri egyetlen arcképe, amelyet Schwindt rajza nyomán Kohl/nana metszett, először a Honművész 1834 . 48. számában jelent meg. Később két nemzeti színházi zsebkönyv is közölte. /Lásd Zsebkönyvek./ Parázsónó Nádudvary Krisztina arcképe Kiss Bálint festménye nyomán Kohlmann metszetében a Honművész 1836. 32.számában jelent meg. Lendvay Márton portréjával Kiss Bálint rajza nyomán Kohlmann metszetében ugyancsak a Honművész 1839. 78. számában találkozunk. Püredy Mihály Szigligeti Két pisztoly cimü darabjának Sobri szerepében Kiss Bálint rajza nyomán készült képet Kohlmann metszetében a Pesti Divatlap közölte. Lendvaynó Hivatal Anikó olajban készült állítólagos önarcképét a Színháztörténeti Múzeum őrzi. Ugyanitt talál- 27 -