Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)
VII. Képes ábrázolások
Ágoston több díszlettervét őrzi a Színháztörténeti Múzeum, a Színháztörténeti Osztály és az Operaház szcenikai gyűjteménye* Nagyon kevés díszletterve maradt fenn Kéméndy Jenőnek. Kéméndy tudatosan törekedett as operai diszletezés megreformálására és újszerű színpadi hatások biztosítására. Erre vonatkozó elképzeléseit egy díszlettervekkel illusztrált tanulmányban fejtette ki. 31/ Kéméndy Jenő és Ujváry Ignác, az Operaház másik jeles tervezője, nemcsak a zenés színpadnak dolgosott, hanem a Nemzeti Szinház réssére is készített díszleteket. Ujvárynak különösen az a dlszletmegoldása jelentős, amelyet Hevesi Sándor Shake s peare-színpadon rendezett Hamlet jéhez készített 1911-ben. 32 / Érdekes díszletterveket ismerünk Banff y Miklóstól is. Â még fellelhető régi díszletterveket, valamint a nemrég elhunyt nagy diszlett ervezők. Márkus László és Oláh Gusztáv díszletterveit rendszeresen gyűjti a Színháztörténeti Museum és a Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztálya, de jelentős részük az Operaház gyűjteményében és magánosoknál található. 3. A jelmeztervek a sainósz színpadi ruhásatára vonatkoznak. Az első jelmeztervet a soproni jezsuiták díszletkönyvéből ismerjük s az ördög barokk jelmesét. 33 / Az eszterházai színházak XVIII. századi dekorációs anyagához tartozó különálló lapokról Horányi két figurint közöl az Armida cimü operához, **' "ÏÏ7 ' Kéméndy Jenő i A huszadik század színpada. Bp. 1907. /Klny. a Művészetből./ 32/ Uj vár y Ian ács : Shakespeare Hamletjének díszletéről. M. Iparművészet 1914. 37-39. p. 33 / Csatkai Endre t Soproni Iskolai ssinjátékok a 17-18. században. A Színpad 1936. 265-270. p. ^ Horányi Mátyás t Bszterhási vigasságok. Bp. I960.
