Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai. 3. (Színháztörténeti könyvtár 9., Budapest, 1963)

VII. Képes ábrázolások

zi Szinház épitése. 4/ Uj nézőtéri megoldásaik különösen jellegzetesek. Sajnos hiányzik szakirodalmunkból olyan szinházépitó­szeti szakmunka, amely feldolgozná színházaimé épülettörté­neti adatait és összefoglaló képet tudna nyújtani Magyaror­szág valamennyi színházépületéről. Zádor Anna és Rados Jenő munkája csak a klasszicizmus korának színházépületeiről tá­jékoztat. 25 / A színházak különféle terveit többnyire a városok mér­nöki archívumaiban őrzik. A budapesti levéltárak közül a Fővárosi Levéltárban fekvő Szépészeti Bizottság aktaanyaga szolgálhat adatokkal.Akadhat terv az Országos Levéltár ira­tai közt is, mert az épitósi terveket egy időben fel kel­lett terjeszteni a Helytartótanács mérnöki osztályára. Az eszterházai Operaház központi fűtésének terve és egy meg nem valósult átépítési terve például az Országos Levéltár­ban őrzött Esterházy-levéltár "Tervrajzok" clmU elkülöní­tett anyagából került elő 1954-ben. Számos színházi tervet és távlati épületképet tárol a Történeti Múzeum Újkori Osztálya, de van idevonatkozó anyag a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is. Színházi tervek reprodukcióit egyes építészeti és művészettörténeti folyó­iratok is közölték. Ezek közt megemlíthetjük A Magyar Mér­ nök- és Épitész-Egylet Közlönye , a Tér és Forma , a Művészet és a Magyar Iparművészet cimü lapokat. A színházak elhelyezkedésére a város területén belül pontos felvilágosítással szolgálnak a különféle térképek és Tarnóczy Tamás ; A budapesti Városi Szinház akusz­tikájának megjavítása. BD. 1952. - Horváth Béla; A Miskolci Nemzeti Szinház átépítésének terve. Miskolc 1957. Zádor Anna éa Rados Jenő ; A klasszicizmus építészete Magyarországon. Bp. 1943.

Next

/
Oldalképek
Tartalom