Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)
VI. Levéltári anyag
VI. LEVÉLTÁRI ANYAGOK A színháztörténet leggazdagabb, a úgyszólván kimeríthetetlen forrásanyagát a levéltárak őrzik. Ezeket az iratokat általában aktá knak nevezzük. Az akták valamely személy vagy Intézmény tevékenysége folytán létrejött iratok, igy a színházi aktá k egyes színházaknak, szinházi személyeknek vagy felettes hatóságaiknak működése következtében keletkeznek. A színházi iratanyag többnyire a szinház vagy egy színházi személy és a felettes szerv közötti kapcsolatot tükrözi. így például a Festi Magyar Szinház és Pest megye törvényhatósága viszonyát a Pest és Nógrád megyei állami levéltár anyaga, a pest-budai német színházak és a városi törvényhatóság relációit a Fővárosi Levéltár anyaga, a Nemzeti Színház és a Helytartótanács kapcsolatát az Országos Levéltár helytartótanácsi aktaanyaga vetíti elénk. Az akták áramlása általában a színházból vagy a szinház köréből a felettes szerv felé történik /elszámolások, Jelentések, kimutatások, szerződések stb./ s igy a felettes szervek irattárában gyűlik össze. A felettes szervnek a szinház felé irányuló rendelkezései és egyéb közlései viszont a ezinházi irattárba kerülnek. A két szerv iratanyaga ezUkeégazerüen kiegészíti egymást olyképpen,hogy a kiadmány fogalmazványa az egyikben, maga a kiadmány a máeikban található. A színházak irattárában azonban aok olyan anyag is összegyűlik, ami nem megy tovább a felettes hatóságokhoz. - 61 -