Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai II. (Színháztörténeti könyvtár 8., Budapest, 1962)

IV. A szinházi sajtó

Kritikáiban figyelmét elsősorban a ' dráma köti le, a ezen belill is főleg a lélektani hitelesség,a motiváció kérdése. De nem hanyagolja el a szinészi játékot sem. 0 ir először a rendező-kérdésről /1957/» s a rendező hiányában látja az előadások gyengeségének fő okát. Jelentősek Fáncsy Ilka és ifj. Lendvay Márton Romeo és Júliájáról,Bulyovszkyné Szilágyi Ulla Gauthier Margitjáról, Prielle Kornéliáról és Hollósy Kornéliáról Írott kritikái. Nagy érdeklődéssel fordul a Nemzeti Szinház hires ktilföldi vendégei felé is. Levaesor, Teisseire, Ristori és Ira Aldridge játékáról kitűnő jellemzéseket ad. Tiz évet felölelő kritikai munkássága ennek a kornak elsőrendű forrásanyaga. Kritikáinak legnagyobb részét Várdal Béla gondozásában a Kisfaludy Társaság adta ki."^ Mint érdekességet megemlíthetjük,hogy Kemény Zsigmond, aki egy ideig a Nemzeti Szinház Drámabiráló Bizottságának tagja volt, két kritikát is irt a Divatcsarno

kba Jókai Manlius Slnlste

réről /1853. XII. 5./ ós Obernvik Khelonls

zéről /1854. XI„ 15./. Greguss Ágost a Pesti Napl

ó munkatársaként 1853 és 1864 között 117 darabról irt szinikritikát. Mint forrás, egyike a legértékesebbnek, mert az Írót mindig a színészen keresztül birálja, szintetikus egységben látja az előadás minden mozzanatát és sohasem téved elméleti fejtegetések, esztétikai általánosítások útvesztőjébe. írásaiból a színpadi produkció egésze lép elénk. Külön kiemelhetők Ira Aldridge, Levaesor, Teleseire és Ristori vendégjátékairól,ifj. Lendvay Márton Hamletjéről és Prielle Kornéliáról irt kritikái. Bírálatainak jelentős része tanulmányainak két köte2/ tében is megjelent. 1/ Salamon Ferenc

: Dramaturgiai dolgozatok. 1-2. k. Bp. 1907. - Császár Elemér

:Salamon Ferenc esztétikája. Bp. Szemle 205. k. 593-594. sz. - Fltz Anta

l: Salamon Ferenc mint mübiráló. Bp. 1912. - If.1. Szász Károly

: A magyar színikritika története 1849-1867-ig Bp. 1929. 2/ Greguss Ágoe

t tanulmányai. 1-2. k. Pest, 1872. - 25 -