Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

A harmadik felvonás éjjel játszódik, viszonylagos sötétben. Ez a vigjátéki fordulat felvonása, ahol, a jó francia hagyomány szérint, csak egy hajszálon múlik a hó'sno becsülete s a műfaj: itt dó'l' el. hogy a darab vigjáték-e? A bútorok ezút­tal nincsenek bejelölve, való­színűleg a szín­ház raktárában lévó', éppen al­kalmas asztalo­kat, székeket hozták a szín­padra, A homály miatt különös j elentőségük ugy sem lehetett »^-03 7 Ez a Sardou—vigjáték több szempontból említésre méltó. Először azért, mert szinrehoza­tala nemcsak Molnár t de Szerdahelyi párizsi út­ját is megelőzte, tehát csak a hazai gyakorlat segített a színpadra alkalmazásban. Ennek elle­nére Szerdahelyi, amikor néhány hónappal későb­ben megnézte az eredeti párizsi előadást, ezt irta Felekinek: "A Nos intimest megnéztem, 's elfogultság nélkül mondhatom, hogy nem szégyel­he'tiük magunkat a Párisi előadás mellett, semmi tekintetben. De hiszen, csak bennünk egy kis .. A' vázlatokon már nincs kulissza jelölve. Zárt színpaddal játszottak. Megjelenik az eddigi szinpadterveknél ismeretlen "külső já­rás" kifejezés is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom