Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

virtuóz voit ugyan, de nem a legrosszabbak közül való, só't a legtehetségesebbek egyike. Egressy számára a párizsi ut elsó'sorban azt- eredményezte, hogy a virtuozitásnak ujabb, nálunk még ismeretlen és csodálatot ébresztő' formanyelvén tanult meg hatni? a francia szinpadi gyakorlatén. Túllépett Anschützön és a Devrienteken s a Párizsban elsajátítottak segítségével fejtette ki önmagát. Természetesen az sem áll, hogy a francia klasszikus dráma hatott rá a legjobban. Ha nem nevelkedett volna is a romantika és Shakespeare iskolájában, az éleseszü, számító Egressy pontosan tudhatta, hogy a hazai színpadon semmit sem ér el Corneille és Racine kultuszával. Neki a romantika kellett, játékmodorban és rendezésben, s ezt meg is találta Párizsban, még pedig a Théâtre Françaisban ugyanúgy, mint a boulevardokon. Rachel sem volt kevésbé a romantika virága, mint Lemâitre, s a rendezés, ami művészetét kiemelte, ugyanúgy a nagy romantikus színre alkalmazások módszerét követte a negyvenes évek Comédie-jében. mint bármely más francia szinházbem.

86

? Ennek megfeleló'en Egressy, mint rendező', a romantika színes szinpadi megoldásainak ismeró'je és a polgárosodó magyar közönség színésze, m.unkájában pontosan követte a tanultakat. 1846 óta a drámai rendezés jórészt az o feladaRakodczay Pál: Egressy Gábor élete és kora. Bpest, 1911* Singer és Wolfner. I. k., 191-211* - Allevy, i. m. 155* skk.