Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

fort a. M* városának lakói, akik pedig Sontag Henriette kisasszony, porosz királyi kamaraénekesnő fellépte alkalmával maguk- is nyújtottak vaiamit e nemben,csak kontármunkát végeztek* "52/ Az elsó' és a második fó'városi társulat jelmez-, díszlet- és kelléktára többé-kevésbé rekonstruálható. Mindez, természetesen, nem a.d választ a rendezés valamennyi kérdésére, de valami támpontot a hazafias dráma, a klasszikus tolmácsolás és a divatos német kasszadarab előadására,, mégiscsak nyújt. Az 1833-ban Budára érkező' és itt az állandó szinház megnyíltáig működő* várszínházi magyar társulat esetében más a helyzet* Konkrét jegyzékeink nincsenek, a rendezés, ill, játék felől nagyszámú, hellyel-közzel sikesült birálat tájékoztat. Mégis ingatag talajon állunk, hiszen sem a recenzor személye - MátrayRothkrepf, de néha Bajza, máskor Garay, sőt esetleg Vörösmarty is rejtőzhet a névtelen, vagy álnevű cikkek alatt -, sem a birálat részletessége nem mindig azonos. A kiállítást és az összjátékot illetőleg gyér információt kapunk, a dráma és az egyéni színészi teljesítmény mellett erre csak akkor fordítottak figyelmet a bírálók, amikor valami nem vágott egybe. A kialakuló 52/ Ellrich.j August: Die Ungarn

s wie sie sind* Berlin, 1831. 112-114» Idézi Bayer: A magyar játékszín, I. k» 144-145*» Kantomét a derék német színházlátogató közreműködése nélkül is sikerült átmentenünk az örökkévalóságba. A partner személyét nehezebb megállapítani, Bartha még nem lehetett. Valószínűleg Benke volt.