Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

kaphatták ó'ket Ernyiék. A második felvonás a peruiak táborát ábrázolja, távolból házak, a szin közepén pedig egy oltár. A háttérben domb

y rajta pálmafa. Ha a Kelemen-féle tábor a kezükben volt, két kis papirsátrával könnyen felállíthatták, a dombot dobogóval - ez volt a megyeri készletben -, a fák a rendelkezésre álló "magányosan fenn álló fák" közül eggyel, vagy egy megyeri bokorral pótolták, az oltárt pedig "alakíthatta" a megyeri piramis, A harmadik felvonás egy erdei tisztáson, ill. a spanyol táborban folyik le. Erdó', sajnálatos módon

a nem maradt az elsó' magyar színtársulattól, s a megyeri készlet is csak kertró'l tud. Itt tehát vagy azt t ételezhetjük fel, hogy megvoltak a Kelemen-féle különálló fák és azokat állították a kertdiszletbe , vagy készült uj erdó'dekoráció. A sátor azonos lehetett az elsó' felvonásban játszó nagyobb - Kelemen-féle - vászon sátorral, amelynek csak a berendezését egyszerűsítették le a Pizarró-féle gazdagabb belsó'höz képest. Majd ismét Pizarro utcát, a börtönt, a parasztszobát, a zöld szobát, a kertet, az erdohátteret, a termet, a remeteséget, a patikát, só't egy négykerekű Medea szekeret is, de sem a két paraszt ház külsejét ábrázoló diszlet, sem a kastélyt "külsőképpen ábrázoló Szinezet, kapuval együtt", sem a fák, sem a sorompó nem volt Buschnál. Mivel Rehák sok energiával ás ügyességgel járt el a magyarok hagyatékának rendezésében, feltehetjük, hogy ezeket a darabokat sikerült tizenegy éven át átmentenie. A Busch-féle tartozás pontos jegyzéke és becslése: 0, 1., Htt., Dep. pol. gen. et civ. 1799» Pons 6, pos. 27,