Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

látott. Valószínűleg látta Brockmannt, de mindenesetre ismerte a kor esztétikai irodalmát, A fenti idézetből kiderülj hogy játékstílusa, a "szép természetesség" elvét követte, tehát karmozdulatai nem kigyóztak már, mint egy korábbi színjátszói iskola tanítványaié, a szenvedélyesebb jelenetekben válla fölé is emelte a karját, arcjátéka nyugodt volt, de vonásai nem mesterkélten merevek.--*

2

' Döbrentei ugy számolt be Hamlet-alakitásáról Kazinczynak, hogy "a

s Németek között egy sincs; a* ki olly psychologisch tudná az /t/ a

9 rollt felvenni".33/ Ha nagyon tárgyilagosak akarunk lenni és azt mondjuk, hogy Döbrentei végtére sem sok külföldi Hamletet láthatott, alig rontjuk le Kótsi érdemét, mert számtalan más adat is tanúsítja kiváló tragikus mivoltát, Egy lépéssel azonban minden kötelező' adatszerüség és objektivitás mellett is tovább kell mennünk a fó'városi Hamlet-előadások történetében. Tudjuk, hogy 1810. ttm.ro, 29-én, majd ez évben még kétszer adták, tehát nagy sikere volt. De ki vitte sikerre? Erre, pontos adat hiján, Bayer nem is keresett feleletet. Holott ennek az elsó' Hamlet-kiosztásnak a rejtélye aligha megoldhatatlan. A legjobb magyarországi Hamlet 1815-ben Benke, A beszámoló elragadtatott sorai arra vallanak, hogy alaposan átgondolt és begyakorolt játéknak volt szemtanuja. Mi sem valószí32/ Vö. Daunicht, Richard: Von der Beredsamkeit des Leibes. Theater der Zeit, 1955» 8. sz. 17-23. Kazinczy Levelezése, XI* K. 181.