Mályuszné Császár Edit: Adatok a magyar rendezés első évtizedeihez (Színháztörténeti könyvtár 7., Budapest, 1962)

maradt, Fortinbras pedig szóba, sem került, csak a helsingőri vár fokán lejátszódó szellemjelenetek jöhettek szóba - nyilván a 4 kulisszapárra oldott kertdiszletben folytak le, Valószinü^hqgy a leltár 17, számával jelölt síremléket felállították b.enne» A trónterem számára rendelkezésre állt a leltár 8» száma alatt feltüntetett 5 kulisszapáros, tehát a teljes szinpadmélységet igénybe vevő Terem, Polonius és gyermekei az "uri társalgó szobá"-ban beszélgettek, s evvel a változások kérdése meg is oldódott. Gyakorlatilag az elsó' felvonásban játszott a kertdiszlet és a trónterem, a másodikban az uri társalgó szoba és a kert, a harmadikban a trónterem; ide hozták a király imajelenetét is, nyilván a változások leegyszerüsités.e céljából, ós a negyedik monológot /"Most megtehetném..."/, A negyedik felvonás Hamlet és a színészek jelenetével kezdó'dött, ez, valamint az Egérfogó, a trónteremben ment végbe, Hamlet a királynéval - ez a rész már igen nagy változásokat szenvedett - valószínűleg ugyanabban a szobában beszélt - csak éjjeli világításban - ahol Polonius és családja, AZ ötödik felvonás mindent a trónteremre sürit ösz— sze, a hatodik, a király és a királyné halálával, ugyancsak. Végül is tehát, a megfelelő- kihagyások és ide-oda vetések segítségével a monarchia e korbeli Hamlet-produkciói hét diszletcserével megoldhatók voltak, s nem igényeltek többet három-négy diszletnél. Rangosabb szinház "theátrumjok disztelen, decoratziójik rosszak". Kazinczy Levelezése, XI. k., Bpest, 1901. Akadémia. Döbrentei Gábor - Kazinczy Ferenchez, Kolozsvár, 1814* jan„ 10, /181./