Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

I. Szövegkönyvek

1817-ben állandó kőszinházat épitettek maguknak, ahol még a XX. század első évtizedeiben is folytak előadások. Ennek a társulatnak a szövegkönyveiről azonban sajnos nincsenek adataink. Az Oravitzaer Dilettanten Theater irattárának egy része azonban a Széchényi Könyvtár Kézirattárában talál­ható. Kicsiny, de történeti szempontból jelentős csoportot alkotnak a XVTII. századi Esterházy-szinházak fennmaradt olasz és német nyelvű szövegkönyvei. Ezek különböző könyv­tárakból kerültek a Szinháztörténeti Osztályra, ahol külön kezelik őket. A Magyarországon játszott olasznyelvü színmüvekre először Váli Béla hivta fel a figyelmet 1887-ben. 36// Cikké­ben 60 olyan szindarabot emlit, amelyeket kétségtelenül olaszországi színészek adtak elő Magyarországon. Ezek kö­zül 19 azonos azokkal,amelyek Esterházy Miklós herceg szín­házainak müsordarabjai voltak, Váli Béla a darabok szöveg­könyveit nem emliti. Pohl Haydnról szóló alapvető munkájában már foglalko­zik a szövegkönyvekkel. 3 ''^ Egy részüket Zolnai Klára is felsorolja a magyarországi olasz nyomtatványokról szóló ta­nulmányában. ^ 87 Megjegyzi, hogy az 1768-1790 közti évekből a Széchényi Könyvtár 13, az Esterházy-levéltár 28 darabot őriz. Ma már nincs meg a levéltárból származó 28 idézett olasznyelvü szövegkönyv, viszont több németnyelvű operaszö­veg került elő. Mindenesetre az itt őrzött anyag kiegésziti a Széchényi Könyvtár központi részlegében található főúri operalibrettókat. Adataik megvilágításához Csatkai Endre •56/ Váli Béla : Magyarországi olasz színmüvek. EPhK. 1887. 41TT-4ÖJ5. p. Pohl. C. F. : Joseph Haydn. Leipzig, 1882. Zolnai Klára : A magyarországi olasz nyomtatványok. Bp.

Next

/
Oldalképek
Tartalom