Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

I. Szövegkönyvek

műsora cimü összeállítás egyébként az első olyan kiadvány, amelyben nemcsak cimleirást kapunk, hanem a szerző azt Is feltünteti, hogy az illető darabnak milyen példánya /Hp, Sp. Up. stb./ található meg a Színháztörténeti Osztályon. Számos érdekes példány között Beöthy László, Bérezik Árpád, Heltai Jenő, Rákosi Viktor, Szigeti József, Toldy István, Vidor Pál, Ewa Lajos, Lukácsy Sándor, Verő György és még sok más iró kézírását őrizték meg a rendezőpéldányok. A Népszinház-Vigopera! korszakból főleg Hevesi Sándor néhány rendezőpéldánya emelkedik ki. A Tháliában kifejtett munkásságán kivül ezek voltak a Nemzeti Szinház későbbi kiváló igazgatójának első rendezői sikerei. Sajnálatos, hogy éppen a legérdekesebb, Az ember tragédiája Népszinház-Vigopera! előadásának rendezőpéldánya hiányzik a gyűjteményből, csak sugópéldánya maradt fenn a Viszont Hevesi kevésbé jelentős rendezéseinek szövegei Bolond Istók

, A bálkirály

nő

t A tékozló fiu

. A nagymama megtalál hatók a népszínházi anyagban. 4/ A Népszinház könyvtárához hasonlóan különálló gyűjteményként kezelik a Színháztörténeti Osztályon a Víg színház szövegkönyveit is. Az 1949-ben államosított szinház könyvtára 1950-ben egyszerre és szinte hiánytalanul került át az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályára. Bizonyos rend már a színházon belül is kialakult. Időrendben sorakoztak egymás mellé a bemutatott müvek rendező-, sugó-, sőt olvasópéldányai is. A Színháztörténeti Osztályon megtartották a színházban kialakított rendet, amelyben egy, még a szinház idejében készült betűrendes mutató nyújt tájékoztatást. A könyvtár anyagát Monorl Erzsébet dolgozta fel a Vigszinház műsoráv

al foglalkozó munkájában.

537 Berezeli Károlyné

tA Vigszinház műsora. Bp. I960./Színháztörténeti Füzetek 33./