Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)

I. Szövegkönyvek

színházi iratanyag. J/ A Nemzeti Szinház régi szövegkönyvanyagát áttekintő összefoglalás és feldolgozás eddig még nem született meg. 3/ A Színháztörténeti Osztályon került végleges helyére a budapesti Népszinház szövegkönyvelaek legnagyobb része is. ' Ez a színházi könyvtár igen kalandos útra tekinthet vissza. Amikor a Népszinház 23 évi működés után Máder Rezső Népszinház-Vigopera nevű vállalkozásával 1908ban megszűnt,^ / az épületbe "ideiglenesen" a Nemzeti Szinház társulata költözött be. Ekkor a Népszínház könyvtárát a Csokonai utcai színházi raktár helyiségébe vitték át, lezárták és kezelésével a Nemzeti Szinház portását bizták meg. Kremmer Dezső, a Fővárosi Könyvtár igazgatója vetette fel 1923-ban azt a gondolatot, hogy a népszínházi anyagot át kellene szállítani a Fővárosi Könyvtárba, mivel a népszínházi könyvanyag a Székesfőváros tulajdona, de helytörténeti vonatkozásánál fogva is oda kivánkozik. A javaslat mellett szólt az a körülmény is, hogy a Nemzeti Szinház könyvtárának már amúgy is szük volt a hely, s terjeszkednie kellett. így került a Népszínház szöveg-, szinlap- és zenei anyaga a Fővárosi Könyvtár Károlyi utcai helyiségébe, ahol egyelőre folyósokon helyezték el. 1925-ben sikerült külön helyiséget szerezni számára a Papnövelde utcai elemi iskola első emeletének egyik tantermében. A főváros itt polcokat készíttetett a könyveknek és Koch Lajos könyvtáros megbízást kapott az anyag rendezésére. Pukánszkyné Kádár Jolán

t A Nemzeti Szinház száz éves története. II. Iratok. Bp. 1938. Berezeli Károlyné

t A budapesti Népszinház könyvtára. Az Országos Széchenyi Könyvtár Evkönyve 1958. Bp.1959. 369-378. p. A Népszinház 1907-8-ban Népszinház-Vigopera néven működött. 29/ 30/