Staud Géza: A magyar színháztörténet forrásai I. rész: szövegkönyvek, színlapok, kézikönyvek (Színháztörténeti könyvtár 6., Budapest, 1962)
I. Szövegkönyvek
oly kevés nyomtatott formában. Eddig csak irodalomtörténeti szempontból vizsgálták őket, színháztörténetünk nem sok ügyet vetett rájuk, holott az iskolai előadások betanítása csak ezek segítségével történhetett. Ismerünk számos iskoladráma-szöveget, még többnek tudjuk a elmét, előadási helyét és idejét, de az előadások rekonstrukciójára és az iskolai színjátszás színháztörténeti összefoglalására eddig még senki sem vállalkozott. 3/ Ol vasópéldányoknak nevezzük azokat a szövegkönyveket, amelyeket a színházban pusztán a darab megismerése céljából olvasásra használtak. Színházi bejegyzéseket általában nem tartalmaznak. Legtöbbször a szerzők eredeti szövegezései vagy már dramaturgiai átdolgozások, de a színpadra állítás megkezdése előtt keletkeztek. Az olvasópéldány egy fajtáját képviselik a főúri színházak nyomtatott szövegkönyvei is, amelyeket a meghívott közönség között osztottak szét. Az Esterházy Miklós herceg kismartoni és eszterházai színházában előadott müvek szövegkönyvei általában 400 példányban készültek a pozsonyi Landerer, a soproni Siess, a kismartoni hercegi vagy valamelyik bécsi nyomdában. Ezek a szövegkönyvek a librettón kivül tartalmazzák az operák, vagy színmüvek szereposztását, díszlettervezőjét, karmesterét, a színváltozásokat és az argumentumokat is. 16 / Az Esterházy-szövegkönyvek cime it meglehetős részletességgel ismerjük. Jegyzéküket Hárich János, majd Horányi Mátyás állította Össze.*" Ezek többnyire operalibrettók s csak elvétve akad köztük prózai mü. Horányi Mátyás : Eszterházi-vigasságok. Bp. 1959. Horányi Mátyás : Az Eszterházy-szinházak szövegkönyvei. 3p. 19^7- /Színháztörténeti füzetek 17./ - Ua. Zenetudományi tanulmányok VI. kötet. Bp. 1957. - H árich János gépiratos címjegyzéke a Széchényi Könyvtár SzTE^ háztörténeti Osztályán. /1941./ - Zolnal Klára : A magyarországi olasz nyomtatványok. /1699-1918./ Bp,1932.