Cenner Mihály: Márkus Emília (Színháztörténeti könyvtár 4., Budapest, 1961)

I. Ember és szerep

EMBER ÉS SZEREP A ház, amelyben Márkus Emilia 1860. szeptember 10-én megszületett, a szombathelyi Batthány Fülöp-féle malomépü­let volt, a Gyöngyös partján. Az apa - tanult mesterségére nézve gombkötő - alkalmazottként dolgozott a malomban, ahol lakásuk is volt. Emilia szüleinek hetedik gyermeke volt, s születése napján kigyulladt a malom és a család átköltözött az anya fivérének, Horváth Boldizsár ügyvédnek Fő téri há­zába. Horváth Boldizsár jelentős szerepet játszott Vas me­gye politikai életében. Országgyűlési képviselő, majd az 1867-es kiegyezés kormányában igazságügyminiszter. Család­jával Pestre költözött, ahová csakhamar követte időközben özvegyen maradt nővére is a hét gyermekkel. 1872-ben Horváth Boldizsár is Özvegyen maradt, s négy gyermeke nevelését és háztartása vezetését nővérére bizta. így került a gyermek Márkus Emilia nagybátyja házába, amely abban az időben a szellemi és társasági élet egyik központja volt. Eötvös Jó­zsef és fia Loránd, Kaas Ivor, Trefort Ágoston, Gyulai Pál, a Pulszky család, Ferenc és gyermekei, Károly, Polixéna és Ágost, Michalovich öctön, Andrássy Gyula, Haynald Lajos és a magyar szellemi, politikai és térsasági élet más veze­tő egyéniségei tartoztak a Horváth ház baráti köréhez. Pes­ti tartózkodásai alatt gyakran fordult meg Liszt Ferenc is Horváth Boldizsár szalonjában, s Márkus Emilia emlékezett még olyan zeneestélyre, amikor az egyik zongorán Apponyi Albert és Mihalovich Ödön, a másikon Liszt Ferenc és Hor­váth Gizella, Boldizsár idősebbik lánya játszottak négyke­zest. Gizella később Eötvös Loránd felesége lett,egyik huga Láng Lajos egyetemi tanárhoz, a másik pedig Radiales Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom