Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Szovjet munkásszinház

Vega "A madridi csodafar^ás , , cimü müvét adta elő. Az ukraj­nai falusi Tram nagy sikert aratott a kolhozéletről szóló harcos agitációs színdarabjával /rossz munkaerkölcs, a kö­zös vagyon megdézsmálása stb/. Minden Tram-csoport kialakí­totta egyéni műsorát. A Tram előadásain mindig énekeltek és táncoltak, igy születtek meg a szovjet operett első kísér­letei. A klasszikusokon is kipróbálták erejüket. Játszottak szindarabokat a polgárháború és az intervenció koráról. Utánpótlást is küldtek a művészeti iskolákra. Mintaszerű fegyelmet tartottak, erkölcsi magatartásuk kitűnő volt. Ki­magasló szovjet művészek munkamódszereit alkalmazták, akik többnyire egyszersmind vezetőik is voltak. A Natasa Krupszkaja Ház A csoporttagok és rendezők továbbképzését a Natasa Krupszkaja Ház szervezte. Tanfolyamokat és szemináriumokat rendeztek,szakkönyveket és színdarabokat adtak ki, verseny­re és seregszemlére szólítottak,megindították a népművészet problémáiról szóló vitákat, terjesztették az uj munkamód­szereket. Arra tanitották a csoportokat, hogy a közönséget az előadásokon kivül vitaesteken is neveljék. Tartsanak vitaesteket a művészi munkáról, a kulturális kérdésekre vo­natkozó kormányhatározatokról stb. Az emberek szívesen fog­lalkoznak a művészettel, mint ahogy szivesen olvasnak újsá­got is. A népi művészek az üzemi és a falusi klubok társa­dalmi és kulturális élete szempontjából rendkívül fontosak. A csoporttagoknak tanulniuk kell, hogy feladataikat ezen a téren teljesíteni tudják. A rendezőknek állandóan uj kon­feransziékat, énekeseket, szavalókat, zenészeket és tánco­sokat kell képezniük. Mindez a DDOfr gykorlati munkája szá­mára is komoly perspektívát nyitott. Különös figyelmet szenteltek a rendezők képzésére, minthogy azok voltak a csoporc lelkei. Tőlük függött a cso­- 74 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom