Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

A Kékzübbonyosok

fodrászra és ügyelőre; színjátszóik hangjával és mozdulataival alakítottak. Röviddel a Jusanyin munkájáról érjezett első hirek után, 1926 februárjában, megalakult Prágában is a Kékzubbonyosok első csoportja. Két évvel később Csehországban és Morvaországban már mintegy 40 ilyen csoport működött, közülük csak hat játszott Prágában. Mozgékonyságuk és talpraesettségük nagy előnyükre szolgált. Az első prágai csoport egy éven belül nyolcvanszor-kilencvenszer lépett fel. Több iróval dolgozott együtt, igy műsorait állandóan bővithette. A munkásközönség körében a fiatal, tehetséges komikus, Karel Bauer, különösen kedvelt volt. /A második világháború alatt koncentrációs táborban pusztult el./ Kitűnően értett képviselők, miniszterek, a kormánypártok titkárainak, bürokratáknak, gyárosoknak és minden egyéb élősdi csőcseléknek utánzásához. A Kékzubbonyosok vezetője Prágában a Rudé Právo szerkesztője, az egykori bádogossegéd, FrantiSek Némec volt. Ing. Madérával és H. Kometával együtt a műsor legtöbb számát is ő irta. A Kékzubbonyosok műsorai a napi politika eseményeiből indultak ki. A szövegeket ismert népdalok és slágerek melódiájára irták. Zenekiséretről egy tangóharmonika és egy verkli gondoskodott, néha még legfeljebb egy zongora. Sok szatirikus jelenet játszódott a munkahelyen, a politikai pártok irodáiban, a kormánylapok szerkesztőségeiben, a betegpénztárban stb. *Igen kedvelt volt az olyan jelenet,amely megmutatta, hogyan bánik a kapitalista a munkásokkal. Egy munkásasszony magasabb bért követel. A gyáros fölöttébb elcsodálkozik ezen és összeszámolja a kiesett munkaidőt: vasár- és ünnapnap, ebédidő, betegség stb., még a WC használatát is ide sorolja. Végül is számításából az derül ki, hogy a munkásasszony egyetlen napot dolgozott az év folyamán, azt is csak azért, mert éppen szökőév volt. Az elképedt munkásasszony nem képes megérteni ezt a számoló-bűvészmutatványt, és igy a gyáros minden érvét elhiszi. A jelenet végén a vállalkozó mint szegény Ö5dög és áldozatos - 37 -