Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Kezdeti lépések az első világháború után

KEZDETI LÉPÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN A munkás-szinjátszócsoportok még a háború befejezése előtt ismét játszani kezdtek. Prágában összeült a DDOŐ első rendes kongresszusa. A kongresszus alkalmával rendezett ünnepi előadáson a prágai szinjátszócsoportok tagjaiból alakult együttes Hauptmann ^'Takácsok" cimü drámáját játszotta. A DDOŐ-t alkotó csoportok száma egy éven belül 80-ról 250re emelkedett. 1920 szeptemberében megjelent a Délnické Divadlo /Munkás Szinház/ cimü folyóirat első száma.A folyóirat segítségével a DDOŐ programja és célja az egész országban ismertté vált. Erről mindenekelőtt Karl Lörsch, a DDOÖ dramaturgja és ZdenSk Nejedl^^/ professzor cikkei gondoskodtak, melyek a Délnické Divadlo első két számában jelentek meg. Nejedig a színházat nevelőintézetnek nevezte, iskolának a felnőttek számára, amely azonban nem iskolás oktatással,hanem az élet valóságos ábrázolása utján nevel. A színháznak fel kell keltenie a szocialista öntulatot, le kell küzdenie a polgárság hazug erkölcsét és állást kell foglalnia a szemét ellen, amelyet a kalmár szellem a nép között elterjesztett. A munkás menjen azzal a tudattal színházba, hogy ott valami jót és hasznosat tanul.E szempontok szerint kell kiválasztani a munkásszinpad számára a színdarabokat is. Ez nem jelenti azt, hogy mellőzni kell a vígjátékot, ha az életet tükrözi. Mindenekelőtt olyan darabokat kell játszani, amelyek a jelenre, az élet mindennapi kérdéseire válaszolnak. A munkásszinjátszók kerüljenek egyúttal mindent, ami a munkás érzelmi világának ellentmond, különösen az ol- 17 -