Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

A kezdet

távol minden politikai vitától és harctól. Ilyen környezetben a munkásmükedvelők sem érezhették jól magukat. 1911-ben elhagyták az ÚMDOŐ-ot. Ugyanebben az évben rendezték meg Kladnoban, a forradalmi munkásmozgalom egyik központjában az első munkáskiállitást. Ennek a merész 6s jelentőségteljes vállalkozásnak a megszervezése az akkori járási párttitkár, Antonia Zápotoczk^ kezében összpontosult. Ezen a munkáskiállitáson, más konferenciák mellett, a munkásszinjátszók szövetsége, a DDOŐ

x^ alapitó kongresszusát is megtartották. A kezdeményezők közé tartoztak Antonín LiSka, Václav Procháska, Emanuel Putro és Josef Trojan munkásmozgalmi funkcionáriusok, valamint a munkásiró Edvard Hegner, "A hajótöröttek", "A harc" és a "Suk család" cimü szindarabok szerzője. Ezen a kongresszuson 70 munkás-szinjátszócsoport képviselője vett részt.Ezek a körök voltak egyben a szövetség első kollektiv tagjai is. A kongresszus bebizonyította azt is, hogy máris értékes segítőtársakra találtunk. Közéjük tartozott a prágai Nemzeti Szinház egykori igazgatója, F.A. éubrt is, akinek "Jan Vyrava", "A négy árva fal drámája", "Aratás" és "Ébredők" cimü drámáit a munkások szivesen játszották. A szerző 1903-ban jelenvolt "Aratás" cimü darabjának bemutatóján /rendező: E. Futro/. A müvet VrSovice - Prága külvárosa - egyik mükedvelőköre mutatta be. A gondos betanulás mély benyomást gyakorolt Őubrtra. Ezt követően több izben. felkereste ezt a csoportot és más csoportot is és előadásokat tartott tanfolyamaikon. Cikket irt a DDOŐ alapitókongresszusával kapcsolatban, s a kongresszus résztvevőjeként szivélyes beszédben üdvözölte a munkásszinjátszókat. A munkások rendkivül tisztelték, noha nézeteivel nem mindig értettek egyet. Sübrt haláláig barátja maradt a munkásszinjátszásnak. x/ DDOÖ: Svaz Délnick^ch Divadelnych Ochotnikfl Őeskoslovensk^ch /Csehszlovák Munkásszinjátszók Szövetsége/ - 14 -