Frantisek Kubr: F. Kubr: A cseh munkásszínjátszásról. (Színháztörténeti könyvtár 3., Budapest, 1961)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. Megjegyzések a csehszlovák műkedvelő színjátszás történetéhezi a/ A kezde

t. - A cseh nép a harmincéves háború kitörése óta /1618/ nemzeti elnyomás alatt élt. A cseh származású feudális urak már hosszú idő óta elszakadtak népüktől. A cseh nyelvet az alsóbb rétegek nyelvjárásának tekintették. A kézművesekből és mesteremberekből, valamint a gazdag polgárokból - a 18. század végén és a 19« század elején - lassan kezdett kialakulni az uj cseh polgárság. Ez a polgárság kezdetben haladó volt és éles ellentétben állt az osztrák-magyar monarchia gazdaságilag sokkal fejlettebb polgárságával. Ezért ez a cseh polgárság a néptömegeknél keresett támaszt. így vált ebben az időszakban a nemzeti felemelkedés vezető erejévé. E teljes egészében politikai mozgalomnak súlypontja a városokban volt. Talaján uj nemzeti irodalom is született. A színháznak, mint kollektiv-nevelő művészetnek különleges szerepe volt. Természetesen az adott feltételek mellett először csak öntevékeny szinház jöhetett létre. Az öntevékeny szinház - mint a nemzeti harc eszköze - csakhamar tömegmozgalommá vált és 150 éves fejlődése folyamán mind a mai napig - az is maradt. A Csehszlovák Köztársaság öntevékeny színjátszása jelentőségének gyökerei ebben rejlenek. 1956-ban a Csehszlovák Köztársaságban 6000 öntevékeny szinjátszócsoport működött, évente 30 000-nél több egész estét betöltő előadást tartottak.- A nemzeti felemelkedés korszakában az öntevékeny szinjátszás először korának - 105 -