Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
A "Proletár Színház"
álló közönségszervezetet kiépítenie. Ebben egész sor baloldali tömegazeryezet és párt támogatta őket. 4 4/ E szervezetek és pártok képviselőiből álló bizottság döntött a szinház műsora éa munkamódszere fölött. Ebben az volt az ujszerll, hogy a "Proletár Szinház" elsőizben támaszkodott a munkásmozgalomban leró forradalmi erókre és hogy ennek a közönségnek köszönhetően nem apolitikus művelődési- éa £2Órakozóhellyé, hanem a szocialista felvilágosítás és nevelés központjává kezdett válni. Újszerű volt ebben az is, hogy a szinház felkereste közönségét. "A tömegeket a lakéhelyűkön kell megragadni" - Írja Piscator, ezért a "Proletár Szinház" termekben, kocsmákban, gyűlekezéai helyeken játazott. "Akinek valaha ia dolga volt ilyen helyiségekkel, kia színpadjaikkal, amelyek alig hogy kiérdemlik est a nevet, aki ismeri az állott sör és a férfi-W.C. szagával teli termeket, a legutóbbi baksör-Unnepről megmaradt zászlóoakáival és szalagjaival, az elképzelheti, milyen nehézségek között teremtettük meg itt a szinház fogalmát". 4 5/ As uj nézőért, a proletár tömegszervezetekkel való szoros kapcsolatért folytatott haro jellemzi Pisoatornak a forradalmi német azinházért folytatott tevékenysége utolsó szakaszát ia, a Wallner-Theaterben. 1921 áprilisában volt a "Proletár Szinház" utolsó előadása. As állandó pénzügyi nehézségek és különösen a szociáldemokrata rendőrfőnök, Richter, megtorlásni következtében be kellett azüntetnie a munkáját. Ezzel meghiúsult Piscator első kísérlete, hogy a harcoló proletariátus számára - érdekeinak megfelelő - állandó színpadot teremtsen. De itt már kirajzolódott további tevékenységének utja is. A későbbiekben, a forradalmi színházért vivott haro egyea döntő azakaazaiban újra találkozunk majd Plaoatorral. - 93 I
