Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A műsor

ban, a fegyházból ós a tóbolydából megszökött kommunista önkánt jelentkezik ismét a rendőrségen, mert egyetlen élő tanuként fel kall lépnie egy ellenforradalmi cselszövés ellen, amely a pártot rágalomba keverheti. Mindkét egyfelvonásos dramaturgiailag Jól fslépitett. Sőt, A szökevén

yben, Hiela Ypsilon forradalmár Jellemrajzát tekintve,oly

an kezdeményezéseket is találunk, amelyek Az anyá

ban még hiányoztak. Jóllehet Az any

ában a színpadi alakok társadalmilag élesen körülhatároltak, de kirívóan agitátor-nyelven beszélnek. Ennek betetőzése az anya beszéde a katonákhoz, akik azt a paranosot kapták, hogy lőjék a munkásokat. Ez egyébként gyakran alkalmazott eszköz a forradalmi színházban. A színpadi "játékból" átváltanak az összegyűlt munkásokhoz intézett szónoklásba. A politikai foglyok, a polgári igazságszolgáltatás, a munkások és a burzsoázia jogainak problémája általában egyik központi témája volt a forradalom utáni drámairodalomnak. Gyakran a fegyházban születtek a színdarabok és részben a fegyházi élményeket tükrözték. Ilyen vonatkozásban érdekesek Franz Jung színdarabjai, A kanakok

*/ és a Meddig még

? Mindkettőt 1920-ban irta, a fegyházban. Mindkét színdarab, különösen az utóbbi, arról szól, hogy az egyes proletár tehetetlen a burzsoá diktatúrával szemben. A burzsoá diktatúra saját "törvényének" teljes brutalitását a proletár ellen fordltja, aki, ha tiltakozik,a fegyházba vagy a vesztőhelyre kerül. Mindkét színdarab főproblémája azonban az anarchizmus, a munkásság széles rétegeiben uralkodó "kanakaág", amely a munkások egységes előrenyomulását és a végső győzelmet, a hatalom átvételét akadályozza. A kanako

kban Prang Jung Wellsnek azzal az elképzelésével száll vitába,amely szerint az osztályharc a terméZ/

/Kanakok: az óceániai benazülöttek régiea, összefoglaló elnevezése. - 73 -