Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A műsor

ban, a fegyházból ós a tóbolydából megszökött kommunista önkánt jelentkezik ismét a rendőrségen, mert egyetlen élő tanuként fel kall lépnie egy ellenforradalmi cselszövés ellen, amely a pártot rágalomba keverheti. Mindkét egyfel­vonásos dramaturgiailag Jól fslépitett. Sőt, A szökevén y­ben, Hiela Ypsilon forradalmár Jellemrajzát tekintve,oly an kezdeményezéseket is találunk, amelyek Az anyá ban még hiá­nyoztak. Jóllehet Az any ában a színpadi alakok társadalmi­lag élesen körülhatároltak, de kirívóan agitátor-nyelven beszélnek. Ennek betetőzése az anya beszéde a katonákhoz, akik azt a paranosot kapták, hogy lőjék a munkásokat. Ez egyébként gyakran alkalmazott eszköz a forradalmi színház­ban. A színpadi "játékból" átváltanak az összegyűlt munká­sokhoz intézett szónoklásba. A politikai foglyok, a polgári igazságszolgáltatás, a munkások és a burzsoázia jogainak problémája általában egyik központi témája volt a forradalom utáni drámairoda­lomnak. Gyakran a fegyházban születtek a színdarabok és részben a fegyházi élményeket tükrözték. Ilyen vonatkozásban érdekesek Franz Jung színdarab­jai, A kanakok */ és a Meddig még ? Mindkettőt 1920-ban ir­ta, a fegyházban. Mindkét színdarab, különösen az utóbbi, arról szól, hogy az egyes proletár tehetetlen a burzsoá diktatúrával szemben. A burzsoá diktatúra saját "törvényé­nek" teljes brutalitását a proletár ellen fordltja, aki, ha tiltakozik,a fegyházba vagy a vesztőhelyre kerül. Mind­két színdarab főproblémája azonban az anarchizmus, a mun­kásság széles rétegeiben uralkodó "kanakaág", amely a mun­kások egységes előrenyomulását és a végső győzelmet, a ha­talom átvételét akadályozza. A kanako kban Prang Jung Wellsnek azzal az elképze­lésével száll vitába,amely szerint az osztályharc a termé­Z/ /Kanakok: az óceániai benazülöttek régiea, összefog­laló elnevezése. - 73 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom