Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Visszapillantás és előretekintés: az agitprop-jelenettől a munkásdrámáig - Az eljövendő alkotó munkásszinjátszás

igénylik, nyugalmat és időt követelnek az elemzéshez és a néző tájékoztatásához - létrejön az egész estét betöltő politikai revü egyetle n nagy kérdéskomplexumról, létrejön az analitikus, a tömören didaktikus vagy az inkább törté­nelmileg összehasonlitó munkásdráma. Napjainkra joggal ej­tettük el a "kis" és "nagy" forma megjelöléseket a műked­velő és a hivatásos színjátszással kapcsolatban. Az ilyen értékítélet éppoly értelmetlen lenne, mint, teszem azt, az ilyen kérdés: "Ki a fontosabb, a gyermek vagy a felnőtt?" Ismételten hangsúlyozom,hogy éppen mi, hivatásos drámaírók kaptunk alapvető ösztönzést "hivatásos" színpadra irt mü­veink számára az agit-villámjelenet formai elemeitől és az öntevékeny agitprop-szinpadokkal való közös munkánkból. Hasonlókat hallunk Y/andurskiról a lengyel munkásszinház­zal való munkája kapcsán; Majakovszkij /a "Rádió-Október"­rel/» Tretyakov, majd Afinogenov, Glebov X/ / és a mai szovjet szinpad számos más neves drámairója az öntevékeny klubszinházaknak irt darabokkal kezdte pályáját; Ircsan, az ismert ukrán drámairó most irt darabot a TRAM-nak / Két rendje l; a Kommunista Ifjúsági Szövetség harca a polgárhá­ború időszakában/. Seki Sanótól megtudjuk, hogy az imperi­alista Japánban a PROT /Japán Proletár Szinházi Szövetség/ már 1928 óta erős "hivatásos proletár színházakat" tart fenn, amelyeknek műsorából az "avantgardból" létesült Bal­oldali Szinház már számos forradalmi drámát és nagy jele­netmontázst kölcsönzött és vitt szinre. x/ A. Glebov szovjet drámairó; a 20-as évek végén és a 30-as években játszott müvei: Zagmuk /1925/, Inga /1929/, Fejlődé s /1932/. - /A fori?/ " S Ö~ - 54 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom