Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

"Munkások baja - parasztok jaja!" - A szimultánjelenet lényegbeli funkciója

len. - Röviddel azelőtt tanulmányoztam Bühler kisparaszt ügyét is, aki egy kényszerárverés során agyonlőtte a végrehajtőt. Választásunk a kisparaszti nyomorra esett. Konkrét példák tömegével álltak előttünk. És a valóság önmagától kinálta a darab felépítésének dramaturgiai megoldását is: a kisparaszt hamis és helyes kiutjá

t nyomorából, azaz: az egyes ember egyéni önsegélyét vagy a kisparasztok összefogását, parasztbizottságok alakitását és a csatlakozást a városok forradalmi munkásságához, ezzel a jelszóval: "Munkások baja - parasztok jaja!" "Munkások baja - parasztok jaja!" - A szimultánjelenet lényegbeli funkciója Munkánk mottójául Lenin mondását választottuk, a győzelem utáni első, 1917. november 8-án elhangzott beszédéből: "A parasztok majd felismerik, hogy boldogulásukat csak a munkásokkal való szövetségben találhatják meg." Munkások és paraszto

k... a két osztály szinte semmit sem tud egymásról. A darab előjátéka egy gyárvárosi kocsmában zajlik, üzemi munkások, munkanélküliek... ós egyszerre csak betéved egy kisparaszt egy zugügyvéd társaságában, akitől azt várja, hogy megmenti a fenyegető kényszerárveréstől. A munkások és a kisparaszt közti beszélgetésből kiderül, milyen keveset tudnak egymás gazdasági helyzetéről. A munkások elhatározzák, hogy vasárnap egy kerékpáros osztagot küldenek a faluba, hogy megállapítsák, valóban oly nagy-e a kisparaszti nyomor. A Baetz gazdá

ról szóló tulajdonképpeni játék aztán megmutatja a német falut és Baetz kétségbeesett kísérletét, hogy önmaga segítsen magán, mert ezt követeli büszkesége és paraszti morálja. De nem sikerül udvarát megtartania. Jön a végrehajtó, foglalni. Baetz vak kétségbeesésé- 50 -