Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Folyamatos cselekmény állandó alakokkal - A munkásdráma

Ezek a plakátok díszelegtek - bármily valószerűtlenül is hangzik - minden falon és plakátoszlopon. Az NSzP pro­letárjai a Hindenburg-demokraták frontjában? Ez lehetet­len! Hisz mindnyájan testvérek és néptársak vagyunk. Egy kis puskalövést csak néha hallhatunk, Ha éhségében tüntet a munkássereg. Osztály osztály ellen; akkor megértheted! Ez volt belépő-dalunk refrénje első agitprop-drámánk, a Hogy állnak a frontok ? előadásán. Pel kellett tárnunk az üzemi proletárok előtt az NSzP-Hindenburg-féle demokrácia csalását és világosan megmutatni az igazi frontoka t. Egy konkrét eset jött segítségünkre: a mössingeni Pausa-müvek sztrájkja. Az ottani munkásság a brüningi szükségrendelet második bérrablásának közhirré tétele után korán, munka­kezdet előtt gyűlt össze, hogy az azonnali sztrájk felől szavazzon. A reformista üzemi tanácstag azonban rábeszélte a munkásokat, hogy a szavazást az ebédszünetre halasszák; időközben majd ő maga közbenjár az igazgatóságnál és a szakszervezetnél a bércsökkentés ellen. E "tárgyalások" eredménye azonban az lett,hogy ezután az egyes üzemrészek­kel külön-külön tárgyaltak, az "uszitókat" kidobták a gyárból, a családosoknak "a konjunktura javulásának eseté­re" pótlékot Ígértek, egyebekben pedig a bércsökkentést radikálisan végrehajtották... A példa rendkivül tipikus és tanulságos volt. Folyamatos cselekmény állandó alakokkal - A munkásdráma Az osztályárulásnak és az osztályharcnak ezt a mégis­csak differenoiált folyamatát lehetetlen volt a reformista munkások előtt egyetlen villámjelenetben érthetővé tenni. - 38 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom