Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Az új tematika meghatározza az uj formát

fel osztályöntudatra, szolidaritásra, a Nemzetközi Munkássegély, a Vörös Segély, a Szovjetunió támogatására. Szervezetileg ugyanakkor ezek az agitprop-jelenetek meghatározzák felépitését és minőségét valamennyi proletár rendezvénynek, amelyek már egyáltalán nem is képzelhetők el agitprop-társulatok fellépése nélkül. Végül, 1931/32, a fasizmus előnyomulása óta egyes csoportok megkisérlik,hogy az egyre inkább elnyomorodó és proletarizálódó kisparasztokhoz, alkalmazottakhoz és kispolgárokhoz forduljanak. A munkaterületnek ez a kiszélesedése megfelel a politikai harci front meghosszabbodásának és elmélyülésének, a gazdasági válság gyors kiéleződésének, amely egyre ujabb és ujabb társadalmi rétegeket "süllyeszt le a proletariátusba". Az egész estét betöltő revükben és agitprop-drámákban - az üzemi munkásokról szóló darabok mellett - megjelenik a színpadon az elnyomorodott kispolgárok, alkalmazottak és kisparasztok utja és kiútja. E darabok, behatóan elemezve a középrétegek helyzetét, megkísérlik tisztázni előttük elnyomorodásuk okát és ugyanakkor szemléletesen megmutatni a kiutat, a perspektívát: a küzdelmet a munkások, kisparasztok, kispolgárok és alkalmazottak közös osztályfrontjában. Az uj tematika meghatározza az uj formát Az egyre szélesebb feladatok, az uj tematika uj formát és ábrázolást is követeltek az agitprop-játékoktól. A szavalókórusok, amelyek hangtölcséreken át reocsentek a nézőkre és dübörgő* menet lépésben vonultak a színre a "belépődal" dallamára, háttérbe szorulnak a songok és a rövid játék-jelenetek javára. Oldalt egy kis jazz-zenekar ül és aláfesti a songokat és a villámjeleneteket. A színészek egyre gyakrabban maguk szolgáltatják a zenét és kezelik a hangszereket; a játék és a konferansz főszerephez jut. Im- 32 -