Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Jegyzetek

rad, hogy a szövetség egységét megőrizze. Ez az eredetileg helyes határozat azonban a gyakorlatban a szövetség munkájának az osztályharctól való teljes elszigetelődését és a szövetségen belüli reformista és kispolgári erők óriási megerősödését jelentette. A forradalmi egyesületi csoportok ezzel szemben egymástól elszigetelten dolgoztak. A szövetségi gyűlés vitáiban való felszólalásaikon kivül /különösen 1924-ben/ még nem volt befolyásuk a szövetség munkájára. 27/ Ezek a cikkek főképpen a szovjet munkásszinjátszással és a csoportoknak a hercegek kártalanításával kapcsolatosan összegyűjtött tapasztalataival foglalkoztak. A NMSzSz jobboldali szárnyának cikkei színháztörténeti kérdéseket, a műkedvelő színházaknak a hivatásos színházakhoz való viszonyát stb. dolgozták fel, 28/ Nagy hatást gyakorolt a berlini munkásegyesületi csoportokra az SOS-rev

ü. 1928 tavaszán, a forradalmi szinjátszócsoportok rendezésében; a revü célja az volt, hogy az egyesületi csoportokat szinpadi politikai agitációra serkentse és elősegitse a szórakoztató daraboktól való elszakadásukat. 29/ A "Munkásszinpad", /Die Arbeiterbühne/, a NMSzSz közlönyének 1928. I» száma: "Munkásszinházi kiállitás". 30/ A szövetségi gyűlés jegyzőkönyve, 1928. p, 9. 31/ Alfons Paquet: Zászló

k

. Rudolf Leonhard: Vitorlák a láthatáro

n

. O'Neill: Kabiria holdja alat

t. Jósé Rehfischi Ki siratja Juckenackot

?. Alfons Paquet: Rohanó á

r. Paul Zech: A részeg haj

ó. Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhel

y és Ehm Welk: Vihar Gottland fölött. - 214 -