Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

Jegyzetek

16/ I* he p. 44* 4/ I. h. p. 45* 5/ I* h. p. 44* 6/ A NSzDP Munkásképző Egyesülete szakszervezeti ünnep­ségek keretében, Lipcsében, minden évben nagy tömeg-panto­mim előadásokat rendezett, hivatásos művészek részvételé­vel. Munkás /-műkedvelő/ színészek tömegfelvonultatásával /mintegy 3000 részvevővel/ az alábbi előadásokat rendezte: 1920. Spartaku s . 1921. Szegény Konrá d. 1922. Képek a francia forradalombó l. 1923. Háború és bék e, 1924. Ébre­dé s. Ezekben az előadásokban a kimondott szó csak aláren­delt szerepet Játszott: mondanivalóikat főképp szereplőik mozdutat-kórusos cselekvéseivel fejezték ki, Amikor 1923­ban és 1924-ben a kimondott szó mindinkább a cselekmény hordozójává vált /Ernst Toller vázolta fel az előadások szerkezetét és szövegét/, e Játékok elvesztették jelentő­ségüket. Azóta nem ujitották fel őket. - Wittfogel 1920­ban Lipcsében tanult. 7/ Hermann Schüller az "Ellenfél" /Gegner/ 1920. é. 4« számában megjelent, a szovjet proletkultra vonatkozó fej­tegetéseiről van szó. Ebben a szerző, többek között azt Írja, hogy a proletár, ha öntevékenyen működik, művészi teljesítményekre válik képessé. 8/ Vörös Zászló /Rote Fahne/, 1920. november 17. - 202 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom