Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A berlini "Fiatal Szinészek Csoportja" 176 Erwin Piscator tevékenysége a Wallner-Theater-ben

formában megirt dráma volt és csak Pisoator rendezéséoeu lazult fel. Ettől kapott sajátoa oktató jelleget. Brecht Az any

át eleve saját "epikus dráma" elmélete alapján irta meg és Burri rendezte. A drámai és epikus jelenetek laza sora lehetővé tette, hogy az Író a társadalmi valóság megváltoztatáaára törekvő harcos forradalmárok egész sorát vonultassa fel. Az any

a előadása Helene Weigellel a főszerepben, nagy sikert hozott a forradalmi munkásszinháznak. A proletárforradalmi kritika egyöntetű tetszéssel fogadta és a munkásközönség zsúfolásig megtöltötte a színházat. Az előadás a "Fiatal SzinészekKJsoportja" munkájának tetőpontját jelentette és a harcoló proletariátus ügyében vetett félreérthetetlen hitét hirdette. Munkájukat olyan ismert szinészek is támogatták, mint Helene Weigel, Ernst Busch, Theo Lingen és mások. Erwin Piscator tevékenysége a Wallner-Theat

erben A Wallner-Theater megszületésével - 1930 márciusában - Ervin Pisoator alkotótevékenységében uj szakasz kezdődött: a forradalmi proletariátushoz való közeledés szakasza. Ebben a korszakban a munkásság osztatlan tetazéssel fogadta Pisoator alkotáeait. Lényegében az ő érdeme veit, hogy a Wallner-Theatert jogosan a "Nagy-Berlin-1 Forradalmár Munkások Színházának" nevezték. A körülmények természeteaen most egészen mások voltak, mint a lollendorfertheater idejében. A válság mind több munkást dobott az utcára. Minthogy a Wallner-Theater kizárólag a monkásközönségre támaszkodott, nagyon alacsony helyárakkal kellett játszaniar A színészek időközönként egyáltalán nem kaptak fizetést. Költséges kísérletezésekre többé gondolni sem lehetett. A legszerényebb eszközökkel kellett a forradalmi hatás maximumát elérni. - 181 -