Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)

A proletár-revü

a nyomort, a rosaz lakásviszonyokat, az iakola hazug, vallásos nevelését. A második részben üzemükben látjuk az ifjúmunkásokat. Itt állandóan a felmondásnélküli elbocsátás réme fenyegeti 5ket, a rendőri erőszak, az üzemi balesetek stb. Az egyes ember mindezzel szemben nem tud helytállni. Az egyemberként véghezvitt cselekvésben rejlik az ifjúmunkások ereje és ez a siker egyetlen, fegyvere. A játék érdekes megformálásáról mondja Bieter Steinte : "A kórus lépcsőzetesen három csoportra osztva /jobb, bal, középső/ a színpadon az egyes jelenetek keretéül szolgál. Elsősorban propaganda feladata van. Rövid, tömör mondatokkal kapcsolódik bele a szinpadi játékba, magyarázza azt. Jelzi a jelenetek színhelyét, zajokkal festi alá a játékot, résstvesz a játékban, mint az egyes események szemlélője a színpadon, levonja a végkövetkeztetéseket, politikai jelszavakat hirdet és cselekvésre hlv. Tehát sokoldalúan és mozgékonyan kapcsolódik a színpadi történésbe. •• A színjátszók a kórusból kilépve az előszínpadon játsszák el jeleneteiket." Ennek a színpadi szerkezetnek eredményeképpen "a tipikus, reális eseményeket a drámai sűrítés eszközeivel ábrázolják" és ugyanakkor a kórus "'ágitativen" /mint bizonyos napi politikai tényezőt/ és "propagandisztikussn" /mint általános világnézeti tényezőt/ kommentálja ezeket. Most már érthetővé válik, milyen jelentősége volt a Halló, ifjumunkás kolléga

! propagandajátéknak az agitproposoport mozgalom szempontJábdl. A "Vörös Szócső" műsora hasznos hozzászólás volt az agitprop-együtteaek helyzetének és fejlődésének kérdéséhez. Példát mutatO-ttL arra, hogyan oldják meg feladataikat tematikai és módszerbeli szempontból egyaránt. Bebizonyította, hogy a feladat nem a műsorban szereplő aktuális politikai és szatirikus mondanivaló hangsúlyozása vagy lebecsülése, hanem éppen a helyes sulyelosztás. Elsőizben ábrázolta a "Vörös Szócső" a munkásifjuság problematikáját, átfogó változások /propa- 120 -