Wolf – Pfützner: A német munkásszínjátszás (Színháztörténeti könyvtár 2., Budapest, 1961)
A proletár-revü
revü formáját is alkalmasnak találta arra, hogy belőle kiindulva megalkossa a proletár szinpadi-propaganda uj formáját. /A polgári-revü ezekben az években Haller, Charell és Klein alatt virágkorát élte és a polgári szinház szellemi hanyatlását hirdette./ "Már régi elképzelésem volt, hogy ennek a formának tisztán politikai értelemben vett alkalmazásával, a politikai-revüvel propaganda hatásokat érjek el... És hogy e cél érdekében az összes eszközöket: a zenét, éneket, akrobatikát, gyorsrajzolást, sportot, vetítést, filmet, statisztikát, színpadi jelenetet, szónoklatot, minden aggály nélkül felhasznál jam." 8/ Tervei megvalósítására, Plscator számára, 1924 őszén nyilt alkalom, amikor a Kommunista Párt felszólította,hogy az országgyűlési választások alkalmával agitációs előadást rendezzen. Az ujságiró Gasbarrával együtt megírta és megrendezte azt a revüt, amely RR R néven /Revue Roter Rummel - Vörös Zsivaj Revü / vonult be a forradalmi szinház történetébe. Gasbarra 1928-ban "A munkásszlnház" cimü borssurájában leirja a revü lényegesebb színpadi mozzanatait: "Edmund Meisel forradalmi munkásdalokból összeállított nyitányával kezdődött. Ezután következett a revün végigvonuló két színpadi alak - a proletár és a burzsoá - fellépése. E két színpadi alakra azért volt szűkség, hogy az eseményeket kommentálják és a jelenetsorokat lazán összekössék. Először a közönség között jelentek meg és az első pillanattól kezdve hangosan vitatkozva felmentek a színpadra. Már ez a megjelenés a nézőkből viharos halló-t váltott ki, azonnal belekapcsolódtak a vitába és passzív nézőkből az előadás aktiv résztvevőivé váltak... Ezt követően választási zsivaj bontakozott ki előttünk /a polgári pártok képviselői, nevetséges öltözékekben, megkísérlik, hogy hangulatot teremtsenek programjaik mellett/, majd egy bírósági jelenet következett /a kommunista tanítót, aki a párt mellett agitált, hazaárulás vádjával a birodalmi bíróság elé - 108 -
