Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

gulni. Nem boldogulhatott egy más ok miatt sem t.i. napi jövedelméből nem tudta magát föntartani. Mindemellett megérdemli Rehák József, hogy nevét a magyar szinészet története az eddiginél nagyobb becsüléssel emlegesse. Szerepkörébe egy nem kevéssé lelkes fiscalis-társa lép: Kulcsár István, kiben csak az volt kár, hogy becsületes lelkessége nem állott arányban gyakorlati érzékével... Az 18o2-ik évi Országgyűlés iránt táplált nagy remények mint tudjuk nem teljesültek. A Nádor iránt érzett tiszteletből, annak egyenes óhajtására, lemondtak a KK. és RR. a magyar játékszin ügye országos istápolásának szorgalmazásáról. Az 18o3-iki országgyűlésen még kevésbé tehették szóvá, hisz akkor meg a Napoleon ellen megalakult harmadik coalitio megtámogatására kellett az ország pénze? De mig a közhatóságok az életmentés munkáját a valóságban meg nem kezdhették, az irodalom annál lelkesebben karolta föl a magyar szinügyet. Bozóky István verses „Esedezése" és a Kultsár István pályázatának eredménye, valamint Teleki László gróf „Buzgó esdeklése" azt jelentették, hogy a magyar játékszin szükséges voltának gondolata átment a nemzet tudatába. A Kultsár pályázatának eredményét a leghelyesebben B. Prónay Sándor itólte meg, Kazinczy Perenczhez irt és 18o5 szept. 6-áról keltezett levelében. Az első nyertes Kiss János ev. lelkész, a második Pánczél Pál, kendi-lónai ref.prédikátor, s a harmadik Pucz Antal, nagy bajesi kath. plébános volt. „Ez ugyan szép! - irja - három külömbfóle vallásbeli három pap, mintegy a 3 vallás kezet láttatik fogni a nyelv nevelésére. Jó omen! az Isten tegye foganatossá! - Némely politikus tekintetekre nézve is igen jó..." 36 L. ily cz. akadémiai székfoglalómat: Nemzeti Játékszin mint közügy. Budapest, 19o8. 24-26.lap. ^^Kazinczy lev. Kiss Jánossal I.k. a XXI-ik levélben 93-95 lap. V.ö. Kazinczy lev. Budapest, 1892. III. k. 428. és 549.lap.