Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Folyt.: gyar kántor volt,ki Nagyváradról került föl Pestre. László nevü Nagyváradon született fia szép magas termetű, gesztenyebarna hajú, kék szemű férfiú volt. Nőtlen korában Hg. Grassalkovicb tiszttartója és ügyvédje volt Gödöllőn. /19/ Ott ismerkedett a nagy-kallói születésű Lipcsey Máriával /apja tanitó volt Nagy-Kállón/ ki Grassalkovichné keresztleánya volt. Miután igazgatói minőségében minden vagyonát elvesztette, Ráczkevére ment kántortanítónak. Ezt a mesterséget apjától tanulta. 18o4-ben vagy 18o5-ben Ráczkevén leégett s nyomorba jutott. Az özvegy anyja szül. Török leány, ekkor irt neki Makóról, hogy jöjjön oda ügyvédnek,mert Makón csak egy ügyvéd van. Eleintén ügyvédkedésből élt. Midőn a makói kantor meghalt, őt kérték föl, hogy vállalja el a kántorságot. Elvállalta s kántoroskodott és ügyvédkedett. De midőn a devalvatio miatt fizetésének csak 1/5-ét akarták kiadni megharagudott, és leköszönt állásáról. Ekkor történt, hogy CsanádPalotán az öreg kántor,,valami Hamvai nevü meghalt. A községbeliek meghívták Kelement a megüresedett állásra s igy lSïl-ben elhagyta Makót. Itt is ügyvédkedett, de ugylátszik szerette az uraskodást is, mert a 2-3 hétig is eltartó uriszékek alkalmával annyi vendéget látott, hogy azok elélték házát és földjét. Történt, hogy 1814 év Erzsébet napján, két hamis fiatal lovával vont kocsiján maga hajtott be a makói vásárra. Lovait nem birván megfékezni azok elragadták, végül fölborították kocsiját. Betört fejjel húzták ki a kocsija alól. Véres fejét melegített borral borogatták, de ugy látszik csonttörét érte koponyáját. Hau hétig feküdt s Karácsony estéjén megnalt. Kelemen László deákos műveltségű ember volt, a ki pl. Gödöllőn a plébánossal mindig deákul beszélgetett. Halála után nagy bibliotheka maradt volna utána, melyet valami Necse nevű urnák adtak át Makón.

/2o/ Kelemennek hat gyermeke volt: Julianna /férje Szabó József/; László /a ki Győrökön mint nemzeti őrseregbeli kapitány ijedtségtől halt meg 42 éves korában, 6 gyermeket hagyott hátra/; Veronika /férje Nessel Ferencz, kinek fia Nemes-re magyarosította nevét/; István /tanár volt Szegeden és kétszer nősült/; Erzsébet /mint leány' halt meg/; Mária /férje Károlyi János/. Elbeszélőnk 18o8 Januarius 31-én született Makón, s mikor atyja meghalt 7 éves volt. Ha igaz a mit a 83 éves matróna állit, hogy apja 52 éves volt halálakor, az esetben nem 176o-ban, hanem 1762-ben született. /Szinnyei M.i.rók V.k. 1369-70 hasáb/ Az igazság érdekében megemlitjük, hogy leánya állítása szerint is Kelemen László nem ott fekszik Csanád-Palotán, ahol sirja fölé az emléket állították. Azóta ez a temető a harmadik. - A Kelemen-ünnepélyen 188ü-ban a rendezőség nem titkolta, hogy a kijelölt sir már csak állitólagos nyughelye Kelemennek.