Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
gyűjtsön, tokét „és könnyen történhet, hogy kevés idő alatt annyi fuodust szerezhet, hogy a tartandó jövő Ország Gyűlésre már rendes Játszó Társaság állhat fel, mert nagy reménységünk lehet, hogy ezen Institutum a jövő Ország Gyűlése alatt fundáltatni és datáltatni fog." Szerinte „ezen bizonyos és törvényes reménység közelítéséért" előre való segedelmet kellene adni, hogy „abból ideig tertó Játszó Színház állíttathatnék fel." Ezt az ajánlatot szükségesnek tartja a következőkkel megindokolni és jogosnak jelenteni! „Nem is lenne ezen T. Megyéknek méltósága alatt, az ollyatén Cassákbol segedelmet adni, mivel az illyetén Publicum Institutumot fel állittani a közönséges Oassábul is, szabad is, szokás is, a mint nevezetessen Országok szerént tapasztallyuk, hogy a* Théâtrale Nemzeti Institutumokat a' Bejedelmek a' Kints-Tárházakból állittyák és tartyák." Az ő meggyőződése az, hogy ha állandó játszóhelyük lesz a színészeknek, a társaság egyedül a napi jövedelemből meg fog élhetni. Az 1796 szétoszlott pesti magyar társaságra gondol, mint a mely külön játszóhely hiánya és a német színházak bérlőivel kötött szerződések magas játszási dijai miatt jutott tönkre. Egy kissé vérmes reményeket füz a fővárosi közönség magyar érzelmeihez és talán túlbecsüli „a kivált vásárkor sok tolakodó Magyarjaink" müizlését. Mind amellett főkép a tervbe vett központi Directiótól vár sokat, mint a mely ugy anyagiak mint szellemiek terén összeköttetésbe lépne a vidékkel. Az újság ingerét se szabad figyelmen kivül hagyni s azért kívánatosnak tartja, hogy e „messzire kiterjedő és fontos tekintetű" ügyet a Deputatió kiváló gondozásába vegye. Hivatkozik a külföldre, hol a játékszínek nagy fontosságát már általánosan elismerték s csak is az elfogultak soraiban találunk ellenségeire. „Külső Országbeliek midőn Magyar Hazánkban utaznak, tsudálkoznak, hogy azon hires Nagy Magyar Nemzet ezen kis fő s kereskedő Pest Buda Városaiban, Nemzeti Theatrum nélkül szűkölködik." Az itt lakó idegenek mind na-