Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

vezni és csak azután gondol olyan színészekre, kik meg is érdemlik ezt a pártfogást. Már most azt kérdjük: ba Kelement és társait érdemeseknek tartja, valyon súlyos helyzetükben nem arra gondolt-e volna, hogy őket mentse meg, mint a kikkel könnyű lesz magát az ügyet is diadalra juttatni? Valóban ezt a losonczi eloszlást még sokkal csúfosabbnak kell elgondolnunk, mint azt Kelemen soraiból megismertük, Rehák kérvénye tehát érdekesen világítva meg ez eddig kevéssé ismert kort s igy részletezéséből uj fény fog áradni a magyar színészetnek mult századeleji történetére . Rehák József ezen több ivre terjedő javaslatával már az 18ol végén tartatni szokott közgyűlésen akart Pest megye szine elé járulni, tehát vagy egy időben vagy közel időben Kelemen Lászlónak birtokomban levő memorandumával, a melynek kelte I80I Nov. 15» - Hogy Kelemen idézett memoranduma sohse került Pest megye elé, azt onnan következtetjük, hogy a jegyzőkönyvekben többé nem tétetik emlités Kelemenről csupán olyan alkalmakkor, midőn a kezei közt elkalódott játékszini könyvtár visszaszerzéséről van szó. A magyar játékszín ügyének tehát további és egyedüli jogi képviselője Rehák József marad. Kérőlevelének I80I végén szándékolt benyújtását azért halasztotta el, mert mint azt 18o2. Marczius 14-én kelt pótló kérőlevelében kifejti, „akkor lesz közönséges hire,hogy ezen [t.i. 18o2.] Esztendőben Ország Gyűlése fog tartattatni." E lépésre az buzdította mivel „Magyar Hazánkban többnyire majd minden Ns. Megyék és Jurisdictiok cselekedettel és írásbeli Correspond entiájókkal ezen Tektes Vmegyénél, mint ezen Institutumnak első szülemény helyénél és első Előmozdítójánál számtalanszor nyilvanságossá tették azt. hogy ezen Institutum nem tsak formáitattasson és elő mozdittathasson, hanem annak erős lábon leendő megállása végett a jövő Ország Gyűlésen hathatós lépések tétessenek az egész haza által." E sorok azt sejtetik, hogy Rehák tudomással birt Pest me-