Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)
magához hódítani, hanem Kelemen László Intézeteit, és hoz zá viszsza ment Láng Jánostól meg tudván, annak eleibe vá gott és Társaságát Tekes Ns. Borsod Vármegyébe Miskoltzra szálitotta." Kelemen tehát mint a mondottakból láttuk, kígyókat nevelt föl saját testén. Pesten Sehy Ferencz, Nagyvárad - Debreczenben Kocsi János keresztezi terveit. Gyöngyösön Láng Jánossal gyűlik meg a baja, kit Nváradon a végnyomorból ment ki. Ez a Láng János elárulja utitervét s a Debreczenben időző társulatot ráveszi, hogy előzzék meg Kelement, s maguk menjenek helyette Miskolczra. Mi lehetett ez ujabb összeveszés oka, nem tudjuk, de ha elolvassuk Kelemennek gyöngyösi élményeinek rövid leirását, könnyű lesz a bajok forrását a társaság anyagi nyomorúságos helyzetében megtalálni. „ Kelemen László Játékokat Gyöngyösön sikertelenül több-ideig adni kéntelenittetett. Ennyi erőszakos nyomasz tatásai által okozott karjainak te- tézésére a' Sors még azt-is ugy akarta, hogy tsak hamar Septemberben 1800 a' Veszedelmes Franczia Háborúnak forgá sa, az ujabb Insurrectiót-ls megkívánta, a 1 millyen Szomo rú környül-állásokban, nem-is volt tsuda, miért a' Magyar az ő kedves Játék Szinnyét nem gyakorolta? " Mint föntebb láttuk ez a gyöngyösi tartózkodás 1800 okt. 10-éig terjedt s néhány napra rá - okt. 12-én - már Losonczon találjuk Kelement utoljára. A gyöngyösi eltávozás elég rendben történt s erről e szavakkal emlékezik meg• „ A Sors tehát ugy hozván magával, hogy Kelemen László Igazgató minden értékelből ki-fogyatkozván, Gyöngyösön adós-is maradt. Még-is az Hazafiúság .eszközölte azt; hogy onnan a' Társaságot Losonczra által szállíthatta, reményi- vén jobb szerentsét. " Ez a losonczi tartózkodás 1800. okt. 12-éről 18ol. Mártius végéig rendkívül tanulságos eset a magyar szinészet vergődés! korára. Elég egy társaságnak egy helyütt eladósodni és ebből aztán soha többé nem képes kibontakozni. A közviszonyok olyanok, hogy egy társulat tisztán napi jö-