Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

lyében látta a magyarországi szinészet egyedüli megváltóját. Ez a 6 színész magyarán szólva: levette lábáról Kelement. Elhitte nekik, hogy ő a magyarországi szinészet egyetlen emuere, ki meg tudja az erdélyitől teljesen független magyarországi szinészetet teremteni. Tán maga se tudta: minő nagy és kétes vállalatba fogott! Rövid másfél év meghozta nemcsak a legkeserűbb csalódást, hanem a teljes vagyoni romlást is! Működését Debreczenben akarta megkezdeni; de a város tanácsa két izben: 1799 végén és 18oo elején.elutasította kérelmével s igy uj társulata Nagyváradon kezdi meg működését 18oo-ban. Innen kezdve fölöttébb nagy becsüek Kelemen följegyzései, mert ezekből tudjuk meg, hogy hazánk némely vidéki városában, hol és mikor jelent meg első izben /9/ a magyar szinészet Kelemen László igazgatása mellett.' 71 "A- I800 Nagy Váradon folytatta Játékait Társaságá nak ujjabb fel-állításától fogva utolsó Martiusig, 's mind Baál mulatságokat- is adott. Április Hónapban pedig halga- tott a* Társaság, mivel a* terhes fizetés végett ujjabban árendálni károsnak látta, azért utazásra készült.»^°^ "

A valóságos Alkotvány örökössé tétele

" mint látjuk egy kissé furcsán kezdődött s bálrendezései révén nagyon is üzleti izü vállalatnak látszik, de az áprilisi események azt tanusitják, hogy bár a nagyváradi uj társaság csakugyan hallgatott, Kelemen László azonban tevékenységét más téren értékesítette. Pest vármegye levéltára megőirzte Kelemen Lászlónak LSoo.évi Április 16-áról, Nagyváradon kelt kérő-levelét.

26 A névaláírás után ez a czim olvasható: "

a Magyar Hazai Nemz. Játszó Társaság Proprietarius Kor mányzója". Még furcsább a dolog, hogy az első magyar színtársulatot ugy tünteti föl,mintha az csak a fővárosban szűnt volna meg, de vidéki viszontagságai után újra találkozván a tagok, az a régi társaság alakul meg újból. Azt ^Pestmegyéhez érkezett 18oo.évi ápril.26-án /Pest vm. levélt./