Staud Géza szerk.: Kelemen László naplója és feljegyzései (Színháztörténeti könyvtár 1., Budapest, 1961)

Mindé föltételek daczára kevés idő multával Busch "Panaszkodva Zúgolódván a' M. Társaság ellen tetemes kárai eránt" kijelentette, hogy ö a magyar társaságot tovább nem tarthatja, mivel a német játékok jövedelmeiből német játszóit se győzi fizetni, azokból a német társaság is el fog pusztulni a magyarok miatt*

"Illy bajossak és kedvetlenség gel tellyes napjai lévén a M. Társaságnak - irja Kelemen miben bizhatna továbbá jövendő boldogulása eránt, szorgal matoskodott, ugy hogy; a P.Kir* Helytartó Tanáts e* Társa ságot Ápolgatni kivánván, minekutánna ezen Busch 1794-Ikben Martiusban majd tsak nem egészen gyámoltalanul el hagyta, ügyét ennek az Országban lévő Ns. Vármegyéknek az adandó Segedelem végett ajánlotta*" Az 1794-ik év egy csöppet se lendített a magyar szinészet sorsán. Erről az évről ezeket jegyezte föl Kelemen: "Busch Eugenius, mint egy hidegen a M. Társaságnak gondvi selését ujjabban magán tartván, hasznaival nem sokat gon dolt, hanem a Társaság a maga s Busch által megbízott Re- giserjei Kelemen László és Várady Jakab Mihály Igazgatá sok és szorgalmatosságok által, egyedül, hogy tsak leg alább ezen Institutumnak nevét fentarthassa. Játékokat s pedig válogatott munkákat adott, mint lehetett is noha fi zetését azonban a Nevezett Igazgatójátul.tsak immel ámmal vehette, még-is bizott Ns. hazafiainak gyámolitásokban". Ebben a reményében nem is csalódott a Társaság. Segítség szépen jött "a mellyeket - irja Kelemen - Busch Eugenius, mint ennek igazgatója az 1795-ik Esztendőnek kezdetéig mint egy 41oo s több forintokban fel-is vett." A magyar szinészet valóban mulatságos helyzetben volt. Német igazgató tette zsebre jövedelmeit, használta ingyen fölszereléseit s azonfelül kegyes volt a nemzet /c/ adományait elfogadva,azokból fizetni magyar színészeit!'^ Mindezek daczára hallatlan eset történt a magyar színtársulattal 1795-ben. Erről igy emlékezik meg Kelemen: "Még is Mártius Hónapban Húsvét előtt a* M.Társaságot nem tsak