Lakatosné Ircsik Teréz et al. (szerk.): Színházi Évkönyv 2016/2017-es színi évadra (Budapest, 2018)
III. Bibliográfia
BIBLIOGRÁFIA Ne kérdezd, ki voltam... Karády Katalin, a díva emlékére. Szerk. Péter Zsolt. Bp., Athenaeum-OSZMI, 2016. 221 p, ill. /Szépmíves/ Életrajz és pályakép színháztörténeti források- levelek, fotók, színlapok, plakátok, cikkek - alapján, Gajdó Tamás és Magyar Nóra tanulmányával. A kötet adattára életrajzi kronológiát, a szakirodalomjegyzékét, Karády színházi és filmszerepeinek, hanglemezeinek jegyzékét és jelentős számú képi dokumentumot - színlapot, filmplakátot, fotót tartalmaz. Hangos melléklete eddig kiadatlan felvételekkel, letölthető. Niedzielsky Katalin: Élt, halt a színházért. Gyulai találkozások Sík Ferenccel. Békéscsaba, 2016. 68 p. /Typografika Könyvek/ A szerző újságíró, aki a Békés megyei napilapban adta közre Sík Ferenc (1931-1995) rendezővel kapcsolatos emlékeit, megjelent kritikáit és interjúit. Felidézi a Gyulai Várszínház bemutatót 1994-ig. Novák János: A csellós kolibri. Bp., Ab Ovo, 2016. 236 p. A szerző, a budapesti Kolibri Színház alapító színigazgatója, rendező, színész, muzsikus önvallomása gyerekkoráról, családjáról, barátairól és munkatársairól. * „Our wonder and astonishment". Shakespeare. „Varázslatod örök csodánk". Ed./Szerk.: Kiss Zsuzsánna. Nyíregyháza, Nyíregyházi Egyetem, 2016. 216 p. A kötet a 2014-ben Shakespeare 450. születésnapi évfordulója alkalmából szervezett konferencia tizenhárom tanulmányát - öt angol, nyolc magyar nyelvűt - gyűjtötte egybe. A változatos tematikájú esszék négy nagyobb csoportot alkotnak: az elsőben az Erzsébet-kori Angliáról, a drámaköltő orosz befogadásáról, az első szlovák Hamletról olvashatunk, a második fejezet munkái a fordításstilisztika, hermeneutika, dramaturgia és filozófia eszközeit használják, a harmadik kitekintés a társművészetekre, filmre, zenére, képzőművészetre, a negyedik pedig a nyelvészet, színháztörténet és teológia szemszögéből veszi szemügyre tárgyát. Pintér Sándor: Karády Katalin és Kőbánya. Retrospektív monográfia. Nyilvánosságra került új tényekkel. Sárbogárd, Bogárd és Vidéke Lapkiadó és Nyomda, 2016. 127 p. Karády Katalin (1910-1990) Kőbánya híres szülötte. A könyv életét és pályafutását ismerteti - a szerző ígérete szerint sok új ténnyel és adattal, ezt követi egy fotógyűjtemény a filmjeiből, majd cikkek, emlékezések, s a vonatkozó irodalom. * A Romtemplomtól a Bázisig. Mátyás Irén színháza Zsámbékon. Szöveg: Sándor L. István. Fotók: llovszky Béla. Kronológia: Váradi Nóra./Bp./, PHP-Theater Online, 2016.148 p. A fülszöveg angol és román nyelven is A Zsámbéki Nyári Színház (1983-2013) története az 1983-ban elindított rendezvénysorozattól -Zsámbéki Szombatok - a hivatásos szabadtéri színházzá válásig (1994), s az egykori rakétabázis területén megszülető Zsámbéki Színházi Bázisig. Az előadások fotóalbumát a bemutatók részletes adattára követi. * Sándor Erzsi: Anyavalya. Bp., Park, 2016. 264p.,/12/t. A 14 évig színészként, majd rádiós szerkesztőként, újságíróként tevékenykedő szerző családtörténete, családi fotókkal illusztrálva. * Sándor L. István: Repedések a rendszeren. Kultúra és társadalom a 70-es évek végén Magyarországon. Bp., Selinunte, 2016. 355 p, III. 148
