Molnár Klára et al. (szerk.): Színházi Évkönyv 2008/2009-es színi évadra (Budapest, 2010)
IV. Bibliográfia
BIBLIOGRÁFIA BIBLIOGRÁFIA Kolozsvár - Budapest, Koinónia - OSZMI, 2008. 375 p. A kolozsvári és európai bábszínjátszás nagy egyénisége Kovács Ildikó (1927-2008); életművének foglalata e forrásokat is közlő kötet. * Köllő Katalin: Csíky András. Életútinterjú. Kolozsvár, Komp-Press, 2008. 136 p. /Prospero könyvek/ A Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének pályaképe; szerepkatalógussal, válogatott kritikákkal, képmelléklettel. * Körner András: Weininger Andor színpadai. A Bauhaustól New Yorkig. Bp., 2B Alapítvány, 2008. 230 p, 2 db CD-melléklettel. Az európai magyar avantgárd fontos alakja, a pécsi körbe tartozó Weininger Andor (1899-1986) életműve színházi fejezetének ismertetése - egy New York-i barát emlékezéseibe ágyazva. A CD-ken Weininger a Bauhaus-zenekar repertoárjáról beszél és zongorán játszik. * Lengyel György: Színházi emberek. Bp., Corvina, 2008. 298 p. A könyv a színházi rendező tanulmányainak gyűjteményét adja közre, forrásértékű közlésekkel. Többek között Somlay Artúr, Nádasdy Kálmán, Németh Antal a szereplői a kötetnek. A történeti esszéket nem egy esetben a szemtanú hitelességével írta meg a szerző. • Molnár József - Psota Irén: Psota. Csak a halálom előtt olvasható el, de siess! „Kedvenc férjem”, Mojó rólam szóló írásai és a levelezésünk. Bp., Urbis, 2008. 263 p. Psota Irén színésznő e kötetben korábbi férje vele kapcsolatos írásait és levelezésüket közli. • Müller Péter, P: Hamlettól a Hamletgépig. Színházi írások. Bp., Kijárat, 2008. 261 p. A kötet három fejezetre osztott. Az első címe: Shakespeare-től Wilsonig, témája pedig a különböző korok Hamlet-értelmezése; majd négy Hamlet-átirat - Tom Stoppard, Ivo Bresan, Heiner Müller és Bereményi Géza - elemzése következik, valamint Stoppard és Müller színpadi életművének ismertetése. A második fejezet - Színház, dráma, teatralitás - olyan színházi határjelenségekkel foglalkozik, mint az emlékezet a színháztörténetben és a színházi működésben, a színpadi meztelenség hatásmechanizmusa, vagy a teatralitás színpadon kívüli sajátosságai. A harmadik, Magyar szcéna című fejezet a 20. századi magyar színháztörténet kevéssé vizsgált kérdéseit érinti: a színházi kritika helyzete 1920 és 1949 között, Mára! Sándor drámaírói munkássága, ’56 újraértelmezései a Kádár-korszak drámáiban, a pécsi színházi élet az 1970-80-as években, de szó esik Kárpáti Péter műveiről is. A könyvet bőséges irodalomjegyzék és névmutató zárja. • Magyar gyerekszínházi műhelyek. Elemzések, tanulmányok, beszélgetések a IV. Gyermekszínházi Biennále tükrében. Szerkesztette és a beszélgetéseket készítette: Sándor L. István. Bp., Assitej Magyar Központ, 2008.254 p„ 161. Kaposvár 2002 óta ad otthont a gyerekszínházak fesztiváljának, ahol bemutatkozhatnak a legérdekesebb előadások, számba vehetők a legfontosabb tendenciák, meghatározó törekvések. A kötet az előadásokra reflektálva, a szakmai beszélgetések eredményeit összegezve készült; megismertet a hazai gyerekszínházak meghatározó műhelyeivel, kiemelkedő alkotóival, az elmúlt 15-20 év változásaival. • Nikolényi István: Kis szegedi színháztörténet, Veréb Simon: Színházi stílusok az ezredforduló éveiből. Pillanatképek; Nikolényi István: Hajnalfutár. Színmű. Szeged, Bába, 2008.153 p. A kötet első fejezetében a 125. évfordulóját ünneplő szegedi színház összefoglaló történetét olvashatjuk. Ezt követi a színház jeles előadásaiból készített fotógyűjtemény, majd egy színmű. * Novarina, Valéré: A test fényei. (Fordította: Rideg Zsófia.) Bp., L’Harmattan, 2008.131 p. A szerző a mai francia színház meghatározó egyénisége: drámaíró, színházi alkotó; művei költői alkotások, figyelmének középpontjában a színész áll. 274
