Molnár Klára (szerk.): Színházi Évkönyv 2002/2003-as évad (Budapest, 2004)

IV. Bibliográfia

Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal. Színészsirató öt felvonásban, két közjátékkal, prológgal és epilóggai. Bp., Minerva, /2002./ 476 p, 16 t. ill.

A szerző hivatalos iratok közt lapozgatva, a pályatársak emlékezéseire támaszkodva idézi meg a nem természetes halállal eltávozott színészek sorát.

Koltai Tamás: Bohóc ül a koronában. Színikritikák, tanulmányok. Bp., Palatínus, 2002. 340 p

Összegyűjtött kritikák az utóbbi évekből: a szerző huszadik színházi könyve.

Koltai Tamás-. Nemzeti történet, avagy színház a cethal hátán. Bp., BIP, 2002. 123 p

Az ismert kritikus a rendszerváltás óta eltelt idő Nemzeti Színházát, annak (létező?) ethoszát vizsgálja, összegyűjtve e témában 1979 és 2002 között született írásait.

Madách Imre: Az ember tragédiája a Nemzeti Színházban. 1883-2002. Szerkesztette Kávási Klára. Kiadja a Nemzeti Színház, Bp., 2002. 79 p, ill. A könyv az új Nemzeti Színház megnyitójára készült és ízelítőt ad a Nemzetiben színre vitt Tragédia-előadásokról. Megidézi a Nemzeti épületeit, a Tragédia rendezőit, az Ádámok, Évák, Luciferek alakítóit. A kötet melléklete az új Tragédia-bemutató műsorfüzete, szerkesztette Veress Krisztina.

A kiadvány a 2002. március 15-i színházavató előadás emlékkönyve.

Marosi Ildikó: Bánffy Miklós estéje. (Levelek. Kolozsvár-Budapest-Casablanca-Tanger. 1944-1949. Váradi Aranka naplója. 1944-1952.) Kolozsvár, Polis, 2002. 390 p

E könyvben Bánffy Miklós (1874—1950) gróf, író, drámaíró, az Opera és a Nemzeti Színház intendánsa, politikus utolsó éveinek dokumentumai találhatók meg egybegyűjtve: családi levelezése és feleségének, Váradi Aranka színésznőnek a naplója.

Marton Mária'. Rendezte: Marton Frigyes. Bp., Budapest-Print Kft., 2002. 253 p

A Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, a Rádiókabaré valahai főrendezője élete interjúkban elmesélve.

Merő Béla\ Színjáték - színész. Közelítések a színházesztétikához és Sztanyiszlavszkij módszeréhez. Bp., Új Mandátum, 2002. 153 p A szerző tanulmánya első részében az irodalmi alapú színjáték törvényszerűségeit vizsgálja, a második részben pedig Sztanyiszlavszkijnak a színészi munkáról alkotott megállapításait értelmezi.

306