Szigligeti Ede-Emőd Tamás: Liliomfi; Q 20390

4A |á,lyi Fruzsina. &lyi Fruzsina. hltényi. Izei lem fi. iliomfi. izellem.fi

. iliomfi. iörmendy Lina, iliomfi. slesztin. (Mt . •" f lyu^P-.i.. y.íA «3 Én nem fekszem a fűre! Hat hiszen A Borgia Lukréciába' van Egy mérgezett koporsó: már ki van Készítve, - abba belefekhetik. /

Éles nyelvvel;/ Én bele fekszem angyalom, - de tik?? /Fent k

isüt a hold, elönti fénnyel a csoportozatot, csillogvillo

g minden. / /FÖ Iné z a magas

ba: / A szuffita-fény nem megfelelő: Szellemfi, hozd a bábionkát elő! Ml a kordé mögé./ /Egyszerűen, dek

laráció nélkül

:/ Ahogy így végignézek rajtatok, i Ugy ragyog a sok diadémotok, Meg a sok ékes, aranyos palást, Hogy csupa királyt látok, koronást. /Vastag üvegpohárban égő mécsest hoz, leteszi középre./ Korona, trón... fény, pompa, glória... Barátim, ez nem allegória: Csupa hadrakelt király, - hát mi más Ez a trupp? - hol van itt komédiás? ! /Halk kis sóhajjal:/ Álomkirályság... Nem, - nem álom ez Királynőm, - míg az este béfedez, A szived egy kis ablakot kitár És kint a szellőn megpeng egy gitár... ^S?

1*?/ S- gÜAnttt.. qsflnriflaari énpkftlni / Kertemre szelíden Az este leszáll, Légy szél nyög epedve Virágainál; S míg szél nyög epedve Virágainál, „Uü cUi.")