Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg hangversenyen; Q 20194
1 \ - 21 \ v. % • Révész: Oh ezt nagyon-szereti, ezt legjobban szereti a világon! Breitmayerné:Hát kedves Ingeborg... Révész: /sürgőse n/ Ole, mondja! Ole ! Olem! Breitmayerné: Hat kedves Olem... /És hirtelen Pirihez / 'De hát mit fog mondani a papa ? i Révész.: Oh á papa nem számit ! Piri: Csak tessék rámbizni a papát ! Ingeborg: Oh papa is van! Papa!- Papa! / ( t Breitmayerné:. De van ám ! I Révész: /diadalmasan / Hát persze hogy var 1. Most már minden ván! Papa is van! /Zaj és hangok az ajtó mögött/ Breitmayerné: De sőt, már itt van! Piri: /az ajtó felé siet / Oh, a napa! A-paoa! ) i Ingeborg: /sötéten / Ez a te dragonyoso.d, mama ? Breitmayerné: /kibontakozva / Jaj, a papa ! Ingeborg § /undorral / Á papa! Aár meg is pillar tje kje Breitiuayert. ? kibe lépett. -ÍJ? mint egy bt llsaókUtr: » fölfedezés előtt és borzasztó okosan / Civilben van ! V \ 5. jelenet. Révész, Breitmayer, Piri, Ingeborg, Breitmayerné• v ^ i * ? . /Breitmayer a legkedvesebb, a legdrágább öregurak egyike, aki a világon ván./ /Szelid és mosolygó, mint egy angyal és az egész élet ugy veszi körül, mint egy ködfátvol. Semmiről nem lévén foselma a földkerekségen, némi sima és jólsikerült vállalkozáson kivül falécekkel és épitőfával, nyugodt lelke azt az olthatatlan meggyőződést sugározza derűs szemeiből, hogy minden , / \ fiife'k tfiflWf*'
