Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg hangversenyen; Q 20194
- 3 sikolyban, szinte megdermedve valami lehetetlen vizió előtt, két nagy kezével a billentyűkre fagvva. Ez az első sí Mium. j • Aztán hirtelen a két karja lehull szárnyazsegetten. S mint egy báb dől neki a Zongorának, lehanyatlott fejjel, borzongva, sirva, lábait rángatva, a miivésziélek túlzott szenzibilitásának már-már epilepsziaszerü krízisében / agy zaj, zúgás, moraj és minden— némi pánik/ / Hangok.köpködnek: "Jaj Istenem!. . i történt ? fi az ? Hosszul lett ! Valakit meglátott! Kit,látott yeg ? Mi az ? Mi lelte ?/ Ki az ? ki az ? /És Révész betör a baloldali ajtón a zongora mögött. Révész betör, belejt, begurul s röpül hangversenyrendező illatos com is, elegáns és szivettipró Don Juan az összes hangnemekben szabadjegyekkel hóditó álművész, de üzleti zseni, akit csalafinta dicső• > i i ségképpen ugy ér a nagy művészek sörénypreztizse, mijitla ^nemes mén farka a lovász mellett. Elrémülve mostan megriadt tekintetével a zugé tömeget' szivja fel egy pillanatra s a művészhez rontva, vállárat dől/ < Révész: Oh! Oh! Oh! De hát mi van ? fi történt ? Szent Isten ! Beteg ? Mi történt !? A közönség:"Mi az ! Mi az! Beteg!? Ideges !? Beteg?" - Ingeborg: /e gy csöppet idegen kiejtéssel / V. em v f o ly t at hat oóm.. . \ He m folyt at hat oóm! Révész: De,hat miért nem ? De hát miért nem ? /És a közönség felé / Tessék csak várr,i~egy percig... i^dPfki fal áll ott a teremben, k ava ro d é/
