Arany János: A Jóka ördöge. Pórrege /1851./; Q 19938

ARANY JÁNOS: A Jóka ördöge. Pórrege./1851,/ I. Zsémbes asszony Dúdit. Csak az Isten látja. Mennyit szenved tőle szegény Dóka bátya. Nincs inyére semmi; szüntelen veszekszik, Átkozódva kél és szitkozódva fekszik. Sőt álmában sincsen néha tőle nyugta: Azon veszi észre, hogy oldalba rúgta. Vagy körmölni kezdi és hajába ragad És motyog káromló becstelen szavakat. Szidja, mint a bokrot, akármit csináljon. Azt se' tudja, szegény, mé'k lábára álljon: Ha leül, az is baj, ha feláll, az is baj; Pedig áldott ember Dóka, mint a fris vaj: A légynek sem ártott, mióta kétágú. Oly szelid, türelmes, jó tulajdonságú. De reá az asszony még ezért is nyelvel: Érti a hat-vágást Oúdit asszony, nyelvvel. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom