Csiky Gergely: A jó Fülöp; Q 19808

külföldi egyenruha. Egy alak egészen tarkába öltözve, nyakán tarka plaiddel, beütött fehér cylinderrel. Egy púpos alak. túlságos díszben, vastag aranylánczczal, tele aranygyűrűkkel, mellén érdemrendekkel. Három nő. Az 'egyik gyűrött amazonruhában, a második legújabb divat szerint, cigarettel szájában; a harmadik, öreg asszony, ódivatú francia kalapban, maga után vonja a földön sliawlját. Némelyek sápadtan, zavaros tekintettel, támolyogva, mások vidáman és hetykén, többen beszélgetve. A púpos élénk taglejtéssel beszélget az elegáns hölgygyei ; az öreg asszony pénzét olvassa. Lassanként eloszlanak a két üvegajtón.) Góth. Ugy-e, szép kompánia? S mindnyájuk virága és koronája az a drágalátos Fülöp. Most is alig tud megválni a játszó-asztaltól. (Fülöp megjelen az ajtóban s dult arczczal mutatja Matildnak kiforditott zsebeit.) Matild (súgva Ottilhoz.) Végünk van! Góth (karon ragadja Matildot és Ottilt.) El innen ! ott vau már a sátán, nem engedem, hogy szóba álljatok vele. Klára, menj előttünk és fordítsd el a fejedet... Előre! Mérjük végig megvető tekintettel! (Elhurczolja a nőket, mialatt a játékosok is mind eloszlottak.) TIZENEGYEDIK JELENET. FÜLÖP (egyedül.) Most már nincs egyéb hátra, mint megölnöm magamat.... Minden elveszett, még az Ottil egy forint hatvan krajczárja is Megöljem magamat ?